Hszi Csin-ping Európa megosztására törekedett Budapesten és Belgrádban

14 ezer ukrajnai menekült érkezett pénteken Magyarországra abból a térségből, ahol különösen kiéleződtek a harcok – írja a Sloboden Pecsat portál. Az oroszok szerint öt falut elfoglaltak, az ukránok bár elismerik, hogy Harkiv régióban, az orosz Belgorod régióval határos részen súlyos harcok folynak, Volodimir Zelenszkij elnök tájékoztatása szerint az oroszok nem foglalták el az érintett  falvakat. A macedóniai lap úgy értesült, hogy a 14 ezer menekültből 43 kért ideiglenes, 30 napra jogosító tartózkodási engedélyt.

 

Kölcsönös kiadatási egyezményt is aláírt a magyar és a kínai fél Budapesten - értesült a pán-ázsiai emberi jogi civil szervezet, a Safeguard Defenders. Ez – kiegészülve a hazánkba érkező még több járőrrel, kínai rendőrrel – nyilvánvalóan sérti az EU chartájában megfogalmazott alapvető szabadságjogokat. Ki mint vet, úgy arat – az EU magának is köszönheti, hogy idejutott, hiszen az uniós vezetők inkább homokba dugták a fejüket, minthogy magukra haragítsák Kínát – vélekedik a szervezet portálján Laura Harth kampányigazgató. Ugyan 2020-ban a hongkongi tüntetések kapcsán készültek ilyen, a kölcsönös kiadatást megtagadó, minden tagállamra vonatkozó jogszabály bevezetésére, de ez csak részben teljesült. Páran elodázták és azóta is halogatják az aláírást. Viszont nem Magyarország az első a sorban, tíz másik állam is aláírt korábban kiadatási egyezményt: Belgium, Bulgária, Ciprus, Franciaország, Olaszország, Litvánia, Románia és Spanyolország. A Safeguard Defenders a beszámolóban a sértetteknek egyúttal jogsegélyszolgálatot is felajánl.

Orbán Balázs szerint Kína nem fenyegetést jelent Magyarország számára, hanem lehetőséget a növekedésre – így értékelte a kormányfő politikai igazgatója a kínai elnök látogatását a Xinhua központi kínai hírügynökségnek adott interjúban. Mint a koronaékszer, úgy ragyog most a két ország közti kapcsolat. Az Egy övezet, egy út kezdeményezést nem elméletnek, hanem a gyakorlatban is megvalósuló realitásnak tekinti. Zászlóshajó projektként kiemelte a Budapest-Belgrád vasútvonalat, amely szerinte kielégíti a magyar emberek szükségleteit. Azonban bizonyos nyugati országok határvonalat akarnak húzni Nyugat és a kínai kormány közé és ez nem esik egybe a magyar emberek érdekeivel. Az Orbán-kormánynak épp az ellenkezője a célja, az, hogy Európát és Ázsiát minél közelebb hozza egymáshoz.

Oszd meg és uralkodj! – így látják elemzők Hszi-Csin-ping európai körútjának célját és eredményét – írta meg a Bloomberg tudósítása alapján a Business Mirror Fülöp-szigeteki gazdasági lap. A három országot érintő út egyik kimagasló eredménye, hogy sikerült Szerbiát is a magyarországihoz hasonló kínai elköteleződési pályára állítani. Emmanuel Macron viszont nem érte el, hogy megértesse a kínai elnökkel, az oroszokat rá kell vennie az Ukrajnából történő kivonulásra. Párizsban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is csatlakozott a tárgyalásokhoz és azt mondta, hogy kitart a kínai unfair kereskedelmi gyakorlat miatt bevezetni tervezett bűntetővámok és egyéb szankciók mellett. A magyar kormánnyal kötött megállapodások óriásiak, de némi ellentmondás látható, hisz a készpénz- és forráshiánnyal küszködő magyar kormány elég költséges projektekbe ment bele. Kínának az a célja, hogy megossza az uniós országokat és úgymond borsot törjön az Egyesült Államok orra alá is. Ezzel már 2012-ben is próbálkozott, 16 uniós országot bevonva a nagy fejlesztési projektekbe, de pénz híján kudarcot vallott Peking. Csak megjegyezzük pár nap és Vlagyimir Putyin már Pekingben tárgyal Hszi Csin-pinggel.

A Közép-európai Digitális Média Obszervatórium (CEDMO) felmérése szerint a visegrádi országokban Szlovákiát leszámítva elsősorban orosz befolyásolási kísérlettől tartanak az emberek az EP-választások kapcsán, a lengyelek 63 százaléka, a magyar megkérdezettek 54 százaléka, a csehek 44 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország megpróbál beleszólni a versenybe – szerepel a szlovák hírügynökség, a Tasr tudósításai között. Amikor a résztvevők uniós demokráciával való elégedettségére kérdeztek rá, Magyarországon és Szlovákiában is csak 20 százalékos index született, a cseheknek és a lengyeleknek viszont 33 százaléka elégedett.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.