Húsz kínai mozdony érkezhet a MÁV-hoz – de mire elég ez?

A szakember rámutatott, hogy a vasúttársaságnál jelenleg több mint 200 darab V43-as mozdony közlekedik, amelyek a 60-as évek elejének technológiai színvonalát képviselik. Ezek egyenáramú villanymotorral és szilíciumos egyenirányítással működnek, ami a mai modern, szinkronmotoros hajtásrendszerekhez képest bonyolult és körülményes üzemeltetést jelent. Király szerint ezek cseréje lenne a legfontosabb prioritás.

A tervezett 20 darabos beszerzés darabonkénti ára 3-4 milliárd forint között alakul, ami megegyezik azzal a 2021-es tervvel, amikor 115 darab Siemens Vectron mozdonyt szerettek volna beszerezni. Ezt a beszerzést azonban Lázár János miniszteri kinevezése után azonnal leállította, mondván "a németekkel nem barátkozunk". A Siemens mozdonyok mellett szólt volna, hogy már működnek a rendszerben, megvan a technikai kultúrájuk, és a magyar vasutasok is ismerik őket.

Az új beszerzési stratégia - amely szerint a MÁV különböző helyekről szerez be mozdonyokat (20 kínai villamos mozdony, 5 régebbi német Siemens, 25 francia) - jóval összetettebb és bonyolultabb üzemeltetési helyzetet eredményez majd a következő évtizedben. Ráadásul a kínai mozdonyok esetében problémát jelenthet, hogy tolatómozdonyként maximum 60 km/órás sebességre képesek, míg a magyar Intercity-vonalak jellemzően 100-120 km/órás pályasebességre alkalmasak.

Bár november 24-én Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök átadja a Budapest-Belgrád vasútvonal szerb szakaszát, a magyar oldal még távol áll a befejezéstől. A szerb szakaszon november 25-től indul meg a közlekedés Újvidék és Szabadka között, ahol a vonatok akár 200 km/h-ás sebességgel is közlekedhetnek majd Belgrádtól egészen Szabadkáig, bár a pontos menetrendi részletek egyelőre nem ismertek.