Időzített bomba az ukrajnai gátrobbanás után maradt üledék

Felhívta a figyelmet, hogy ezen a területen most nem lehet mezőgazdasági termelést végezni, miközben ez egy paradicsom, paprika és dinnyetermelő vidék. Nincsenek pontos információk arról, hogy jelenleg folyik-e itt termelés és ha igen, akkor hova jut belőle.

A következő lépés - amennyiben a háborús körülmények hagyják, hogy fel kell mérni, hol és mennyi szennyeződés állt meg. a terület megtisztítása és a szennyező anyagok eltakarítása borzasztó összegekbe kerülne.

Ezzel együtt hozzátette, hogy az egész háború iszonyú környezetszennyezést okoz, hiszen a sok ipari létesítményt bombáztak, bányákat nem műveltek és maguk a lövedékeke is toxikus fémeket tartalmaznak. Egy ilyen mértékű környezeti károkozás elhárítása évtizedekig fog tartani.

A mérgező nehézfémek fennmaradó körülbelül 99 százalék folyókba szivárog, ahogy az esőzések mossák a veszélyes nehézfémekkel (ólommal, kadmiummal és nikkellel) teli üledéket, ez pedig az élővilágra és az emberek egészségére is rendkívül veszélyes. Már csak azért is, mert a háború által sújtott régióban gyakran a folyóvizet használják, amikor a vízhálózat nem működik.

A Guardian beszámolója szerint a kutatás vezető szerzője, Oleksandra Shumilova szerint a környezeti hatások mértéke a csernobili atomkatasztrófához hasonlítható. A szakértő szerint az üledékben lerakódott szennyező anyagok felhalmozódhatnak különböző organizmusokban, átjuthatnak a táplálékhálón, és a növényzetről az állatokra és az emberekre terjedhetnek, a következményei pedig a sugárzás hatásaihoz hasonlíthatók.

Tanulmányozták a robbantás környezeti hatásait: ezek szerint a víz elpusztította az ártéri rágcsálók 20–30 százalékát, valamint az ivadékhal-állomány egészét. Érdekes azonban, hogy egyes fajok viszont elkezdték visszafoglalni a területet. Többféle fa, például fehér fűz tűnt fel a területen, valamint a vaddisznók és egyéb állatfajok is elkezdték benépesíteni a környéket. Egyes esetekben évtizedek óta nem látott halfajok is felbukkantak.