így játszaná ki Orbán az EU bírósági feltételeit

Új ablakban

2023. február 02. Reggeli gyors - részlet 2023.02.02. Vasvári Csaba

10:36

00:00

Az EU addig nem utalja át Magyarországnak a helyreállítási alap és a következő költségvetési ciklusra járó több ezer milliárd forintnyi támogatást, amíg az Fidesz-KDNP-kormányzat nem teljesíti a jogállami feltételeket. Ezek közé a szupermérföldköveknek nevezett feltételek közé tartozik az úgynevezett igazságügyi reform is, ami olyan szempontból nem is reform, hogy azokat a törvényeket kellene visszavonni, amiket a kormányzat az elmúlt években kifejezetten a független igazságszolgáltatás megszüntetése érdekében hozott.

 

Illusztráció

 

Budapest, 2020. február 23. A Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! vonulós tüntetés résztvevői a Kossuth téren. MTI/Balazs Mohai

Fotó: Mohai Balázs

 

Az igazságügyi minisztérium által összeállított törvénymódosító javaslatait első körben egy valóban független bírói testület, az Országos Bírói Tanács véleményezte. A tanács tagja, Vasvári Csaba a Reggeli gyorsban részletezte, milyen problémákat látnak Varga Juditék javaslatai között. Szerinte az EU kérésére elvégzett módosítások között vannak olyanok is, amik előre visznek, de lényeges pontokban a kormány nem tett eleget a vállalásainak.

A magyar igazságszolgáltatás függetlensége és működése három főszereplőre épül: az Országos Bírósági Hivatalra, a Kúriára - amelynek elnökét, Varga Zs. Andrást a kormány úgy nevezte ki, hogy semmilyen bírói gyakorlata nem volt - és az Országos Bírói Tanácsra. Ez utóbbi a kormányzat befolyásával szemben az ellensúlyt jelenti, és ő felügyeli a bírósági hivatal elnökét is. Ezért tartja az EU szükségesnek, hogy a bírói tanács valódi jogköröket kapjon/kapja vissza. 

A magyar kormány pedig ezt vállalta is az EU felé. Csakhogy, az ördög a részletekben rejlik.

Következzenek azok a pontok, amik nem felelnek meg az európai elvárásnak:

• A bírói tanácsnak például az Európai Tanács követelése szerint véleményezési jogkört kell adni abban, hogy ki válhat a Kúria vagy éppen az OBH elnökévé. Az EU elvárása, hogy a bírói tanács kötelező erejű véleményt mondhasson. Csakhogy a kormány javaslata nem pont ezt tartalmazza, és a véleményezést gyakorlatilag olyan formális feladatra szűkíti, hogy a tanácsnak csak a jelölt életrajzának ellenőrzésére lenne jogosítványa. Ez nem egyeztethető össze a józan ésszel, és az ET nem erre utalt, amikor kötelező érvényű véleményt vár ettől a testülettől - mondta Vasvári.
• Abban sem sikerült Vasvári szerint teljes körűen megfelelni az EU-s elvásároknak, hogy a bírói tanács betekinthessen egyes iratokba, amit eddig soha nem engedtek nekik. "Lehetővé kellene tenni, hogy tanulmányozhassanak iratokat". Példának a jelenleg is zajló Völner-Schadl-ügyet említette, amelynek van egy igazságszolgáltatási szála is, miután a számos bűncselekménnyel vádolt Schadl György bírósági vezetőkkel találkozott, hogy elmozdíttasson egy hivatalban lévő bírót. Bár a rendőrségi nyomozati anyagokból kiderült, hogy ennek érdekében két vezető val is bíró találkozott, az OBH elnöke vizsgálatot indított, de a jelentés tartalmát eltitkolta a tanács elől. Vasvári Csaba szerint az Igazságügyi minisztérium mostani javaslatcsomagja is lehetővé tenné a titkolózást, tehát "a transzparencia nem növekedne, és abban a helyzetben maradnánk, hogy az is titok, hogy miért titok" - jellemezte a helyzetet Vasvári.

Amiben van előrelépés:

• További felemás megoldásokról is beszélt Vasvári, például, hogy egy magyar bíró fordulhat-e az Európai Unió Bíróságához egy-egy kérdésben, amit mostantól nem tiltanának, de az ezzel kapcsolatos korábbi Kúria-döntést, ami viszont iránymutatásul szolgál a későbbiekre, és ami szankcionálta az ilyet, érvényben hagyták.
• A bírói vezetői pályázatok kapcsán is látnak előrelépést, és az ügyelosztással kapcsolatban is, de sajnálják, hogy az utóbbi automatikus ügyelosztást csak a Kúrián vezetik be: az, hogy mikor, kihez kerül egy ügy, azt a számítógép dönti el. "Azt is láttuk, hogy a Kúria létszámát fel kell majd emelni", mert három helyett ötfős tanácsokat hoznak létre bizonyos ügyekben. Nem tudják, ezt mi indokolja.
• Megfelel az elvásároknak viszont az, hogy a közhatalmi szervek a továbbiakban nem fordulhatnak az Alkotmánybírsághoz egy bírói döntés miatt. 
• Hogy az Alkotmánybíróság tagjai automatikusan elmehetnek-e majd a Kúriához bírónak akkor is ha nincs bírói gyakorlatuk, a jövőben változhat, de ez is Janus arcú megoldás Vasvári szerint, mert a mostani alkotmánybírókra nem vonatkozna a módosítás. Tehát a mostani alkotmánybírók akkor is lehetnek bírók a Kúrián, ha nincs bírói tapasztalatuk, így még akár tíz év múlva is lehet ilyen személy, az OBT viszont azt javasolja, a gyakorlat nélküli alkotmánybírók ne a Kúrián kezdjék automatikusan, hanem a lakóhelyük szerinti illetékes járásbíróságon.

Hogy ezek a változtatási javaslatok elég jók lesznek-e az Európai Tanácsnak, arra Vasvári nem tudott válaszolni, mert nem az ő kompetenciája, ők az Országos Bírói Tanácsban csak véleményezték a javaslatokat, és szerintük a kormány nem tesz eleget a vállalásoknak.