Inkább megszabadulnak vállalhatatlan tagjaiktól, csak ne jöjjön a titkosszolgálat

Új ablakban

2019. január 21. Reggeli gyors - interjú az Afd-ről

07:10

00:00

Kilépett januárban a pártból és új szélsőjobboldali formációt alapított az AfD egyik korábbi tartományi elnöke. A németországi törököket korábban tevehajcsárnak nevező André Poggenburg nyíltan náci jelképet választott új pártjának, és igyekszik minél több AfD-szavazót magához édesgetni. Galavits Patrik, a Klubrádió riportere a kelet-németországi Odera-Frankfurt Európa Egyetemén oktató Michael Minkenberget, a szélsőjobboldali mozgalmak kutatóját kérdezte arról, mi áll az AfD belharcainak hátterében.

Miért lépett ki az AfD-ből André Poggenburg? Távozásakor azt mondta, hogy „nem érzi többé politikai családjának a pártot.” Mi van az állítása mögött?

Igazság szerint ő nem akart kilépni az AfD-ből. Elvesztette ugyanakkor a Szász-Anhalt-i pártelnökséget. Sokat kritizálták egyes kijelentései miatt. Talán Magyarországon is volt visszhangja annak, amikor a Twitteren hazafias új évet kívánt a „Volksgemeinschaftnak” vagyis a népközösségnek. Szóval egy náci kifejezést használt az üzenetéhez, amivel kirekesztette a migrációs hátterűeket és mindenkit, aki nem tagja az ún. népközösségnek. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, az AfD országos vezetése ekkor minden pártban elfoglalt tisztségétől megfosztotta Poggenburgot. Próbálták háttérbe szorítani, erre válaszul ő úgy döntött, hogy inkább kilép az AfD-ből, és saját pártot alapít.

Tehát gyakorlatilag André Poggenburgot kiszorították az AfD-ből. Nem volt elég radikális számára a párt?

Nem kritizálta élesen a pártot, Poggenburg csak azt mondta, hogy az túl gyenge és túlságosan is igazodni akar a fősodorhoz. Az volt a problémája, hogy szerinte az AfD vezetősége csak minél több tartományi parlamentben akarja növelni a képviselői számát és elfogadhatóvá akarnak válni. Eközben pedig nem foglalkoznak az ideológiai kérdésekkel és nincs világos üzenetük.

Nehéz ugyanakkor megmondani, mi a különbség Poggenburg és más AfD-sek gondolkodása között. Mert a párt tagjai nagyon hasonlóan kommunikálnak, legfeljebb a népközösség és más rázósabb szavakat kerülnek. De beszélnek „piszkos kultúrákról”, amik ellepik Németországot, vagy az afrikai lumpenprolik Európába érkezéséről. Szisztematikusan dehonesztálják a bevándorlókat az AfD-sek, amit a vezetőség el is néz mindenkinek. Poggenburg azonban náci kifejezéseket is használ és radikálisabb az üzenete. Azt gondolom, ez volt az igazi probléma.

Valahonnan ismerős... Előfordulhat, hogy sokan követik majd és pártszakadásra kell készülnie az AfD-nek?

Egyelőre korai megmondani, mennyien fogják Poggenburgot követni. De például néhány szászországi AfD-vezető már csatlakozott hozzá. Az azonban egyértelmű, hogy a potenciális követői a keleti tartományokból kerülhetnek ki. Ez is a kimondott célja: az általa Közép-Németországnak nevezett területre akar fókuszálni. Szász-Anhaltra, Türingiára és Szászországra, vagyis korábbi NDK-s tartományokra. Az új párt tehát a kelet-német szélsőjobboldali szavazókat próbálja megszólítani.

Az előbb említette, hogy André Poggenburg tett nácizmushoz kötődő kijelentéseket. Új pártja, a Német Hazafiak Áttörése (AdP) szimbólumának a kék búzavirágot választotta. Ezt a 30-as években az osztrák nemzetiszocialisták használtak. Mit gondol: Poggenburg provokál vagy üzenetet küld korábbi pártjának, hogy „igen, én náci vagyok, és most már fel is vállalhatom?”

Nem vagyok pszichológus, nem látok André Poggenburg fejébe. Az azonban közismert, hogy a búzavirágot valóban az osztrák nemzetiszocialisták használták a 30-as években, amikor a náci szimbólumok még be voltak tiltva az országban. Ebben láthatunk analógiát: a náci jelképeket ma tilos használni Németországban, ezért olyasmivel akarja felhívni magára a figyelmet, ami első ránézésre nem tűnik gyanúsnak, mint például egy virág. Amellett a kék az AfD és az osztrák FPÖ színe is. A színt más szélsőjobboldali pártok is használják és nyilván, az is üzenetértékkel bír mind az AfD-nek, mind a választóknak, hogy éppen a búzavirágot és nem más kék virágot választott. 

Korábban más prominensek is elhagyták az AfD-t: például Frauke Petry, egykori pártelnök, vagy az a Bernd Lucke, aki az alapításból is kivette a részét. Mennyiben hasonlít André Poggenburg kilépése a korábbiakhoz?

Nem igazán. Ugyanis Petry és Lucke azért hagyták el a pártot, mert az folyamatosan jobbra tolódott. Poggenburg azonban azért lépett ki, mert úgy találta, hogy nem elég jobboldali az irány, túlságosan is mainstream. Petry és különösen az első generációs AfD-sek, mint amilyen Bernd Lucke is, azért szorultak ki a pártból, mert nem fértek bele a szélsőjobbos elképzelésekbe. 

Egy másik fontos kérdés, amit nem lehet megkerülni: a német alkotmányvédelmi hivatal szövetségi és tartományi szinten is elkezdte vizsgálni az AfD-t a gyanított alkotmánysértő tevékenysége miatt. A hivatal például Berlinben és Brémában már megfigyelés alatt tartja a párt ifjúsági szervezetét, ami azt jelenti, hogy akár be is épülhet ezekbe a csoportokba, ami megkönnyítené az információszerzést. Ez billogot nyom a pártra, ráadásul a titkosszolgálat részéről már jelezték, hogy több alkotmányellenességre utaló jel is van az AfD-ben. Ez Poggenburg kilépésénél is szerepet játszhatott. A vezetőség ugyanis igyekezett nem túl szélsőségesnek mutatkozni, mert az ilyen vizsgálatok nem tesznek jót a hírnevüknek. Ezért megpróbálnak megszabadulni a legvállalhatatlanabb tagjaiktól, mint amilyen Poggenburg is.

Emellett az Identitárius Mozgalommal és más, kétes hírű csoporttal is újragondolták a kapcsolatukat, hogy a titkosszolgálat ne találhassa megalapozottnak az alkotmányellenes gyanúkat.

A hivatal Poggenburg új pártján is rajta tarthatja majd a szemét?

Minden bizonnyal. Ahogy konkrét tevékenységbe fognak, kampányolni kezdenek, az Alkotmányvédelmi Hivatal biztosan figyelni fogja őket.

Mit gondol, Poggenburg távozása hogyan hat majd az AfD népszerűségére? Nyilván egy pártnak sem tesznek jót az ilyen konfliktusok, ugyanakkor egy olyan radikális arca távozott a pártnak, aki sok mérsékelt szavazót elriaszthatott eddig.

Az AfD-nek kettős kihívással kell most szembenéznie: egyrészt ott van Poggenburg új pártja, amely miatt a keleti tartományokban szavazatokat fognak veszíteni. A másik pedig a titkosszolgálati vizsgálat réme, ami a mérsékeltebb szavazókban kelthet megütközést. Sokan nem szavaznának egy olyan pártra, amely ilyen ügybe keveredik. Mindkét ok miatt szavazókat fognak veszíteni.

André Poggenburg pártja egyébként eddig nem jelezte, hogy elindulna a májusi EP-választásokon. Ugyanakkor Michael Minkenberg szerint ha ez meg is történne, aligha sikerülne mandátumot szerezniük.

Galavits Patrik interjúját a felső "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. FOTÓ: Pixabay.