Inotai: A magyar nemzet elvesztette önállóságát

Inotai András szerint "argentin-típusú válság közelít Magyarország felé". Korábban a Klubrádió is beszámolt az MTA Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetőjének elemzéséről, amelyben többek közt arra is kitért, hogy világgazdsági szinten egy nagyon hosszú, de már lassuló ütemű gyarapodási szakasz kifutását vágta el a koronavírus-járvány.

Inotai szerint a magyar gazdaság más országokhoz képest is súlyosan érintett. A legfőbb problémák:

• az infláció,
• a költségvetés egyensúlyi hiánya,
• és az ország külső és belső adósságállománya.

A tudós szerint a három problémát nem lehet egyszerre kezelni. A költségvetési hiányt csak hitelfelvétellel lehet kezelni, ami következésképp növeli az ország adósságállományát. További adókat egyszerűen nincs értelme kivetni, mert a lakosság már így is túlterhelt. Ennek megfelelően Inotai úgy véli, további adósságokat kell felvállalnia az országnak. Ehhez képest Orbán az EU által biztosított, kedvezményes kamatozású hitelek helyett nagy összegű egyéb hiteleket vett fel a nemzetközi hitelpiacon kedvezőtlenebb feltételek mellett, amelyeket a magyar adófizetőknek kell majd megfizetniük. "Gazdaságpolitikus legyen a talpán, aki ezt a válságot kezelni tudja, nemhogy elhárítani" – mondta, hozzátéve – "Orbán képtelen erre".

A Fidesz egy olyan ország élére állt 2010-ben, amelyik már túl volt egy "gazdasági válságkezelésen", azóta viszont számos lehetőséget hagyott ki, amellyel Magyarországot versenyképesebbé lehetett volna tenni. Az oktatás, az egészégügy, a környezetvédelem, a közigazgatás, valamint az infrastruktúra jelenlegi fejlesztési üteme mellett a szakember szerint körülbelül 220 évig tartana modernizáció folyamata.

Azt is megjegyezte, hogy szerinte mindig másokat hibáztatni nem lehet, hiába próbálkozik ezzel a kormány, eljön a pillanat, amikor a választóknak elegük lesz. A probléma azonban nem oldódik meg ezzel, mert Inotai úgy ítéli meg, hogy "a magyar társadalom jelenlegi zárkózott állapotában alkalmatlan sikeres szereplésre a 21.században". Innováció nélkül képtelen felszínen maradni. Példaként a rendszerváltást hozta fel, amely nemcsak politikai, gazdasági, hanem társadalmi és mentális kategória is. Ehhez bizalmi tőke, innováció, kooperáció, szolidaritás; nyitott társadalom szükséges. Ami a 90-es évek elején kétségtelenül megvolt. Mára azonban a magyar társadalom átadta e képességeit és önállóságát az államnak, vagy inkább egyetlen embernek, "részben elfelejtve, részben elpusztítva azokat". Márpedig innovációs képesség nélkül egy afrikai ország sem tud fennmaradni. "Ezzel a magyar társadalom feladta önfelelősségét és önállóságát."

Hozzátette, ez vezetett ahhoz is, hogy az orosz-ukrán háború miatt, azzal, hogy Magyarország nem ítélte el nyíltan és egyértelműen Oroszországot, kapcsolataink más országokkal, különösen az eddig fontos szövetséges Lengyelországgal is erodálódott.

A teljes beszélgetést a videólejátszóra kattintva nézhetik meg.