Ítélet?

A Kúria döntött a Klubrádió – Médiatanács perben, amit azért indított a felperes, mert az államhatalmi szerv törvénytelenül zárta ki a 92.9 MHz-es frekvenciáért kiírt tenderen egyetlen érvényes ajánlatot benyújtott Klubrádiót. A kérdés az, hogy ki felett született az ítélet?

A legfelsőbb bírói fórum háromfős tanácsába beült maga Varga Zs. András, a kormányzó párt által újonnan delegált kúriai elnök is, talán azért, hogy személyével adjon nyomatékot a Kúria ítéletének, amely kijelöli a jövő ítélkezési gyakorlatát.

A verdikt tartalma semmilyen meglepetést nem okozott, teljes mértékben beleillik a „Nemzeti Együttműködés Rendszeré”-be. Sem a tények, sem az érvek, sem a jogszabályok nem játszanak szerepet a döntésben.

Három ún. indok vezetett a Klubrádiónak a 92.9 MHz frekvenciapályázatából történt kizáratásához. Ezek közül kettő inkább nevetséges, a harmadik siralmas. Fussuk át őket.

Egy műsor ismétlése nem azonos az eredetiével, tartalma külön bemutatást igényel. Ez a filozófiatörténeti bravúr most kúriai megerősítést nyert. A másik tréfa: az előírt vállalásoknak mindenben megfelelő heti műsortervben előforduló ötperces ellentmondás olyan feloldhatatlan anomália, ami hiánypótlással sem orvosolható, függetlenül attól, hogy egyetlen érvényes pályázó esetén vizsgálni sem engedné a törvény.

Ám a harmadik elem különös jelentőséggel bír a korlátlan teljhatalom fejlődése tekintetében. Az írott és íratlan jog teljes negligálását foglalta ítéletbe a Kúria. A Médiatanács döntését megerősítve kimondta, hogy a közönség támogatására alapozott üzleti terv nem elfogadható, hiszen bizonytalanságot rejt magában a jövőt illetően (ellentétben a kereskedelmi bevételekre alapított tervvel, amely ezek szerint nem…), ezért közösségi finanszírozásra épülő szervezetre állami vagyon nem bízható. Ennek a megállapításnak még a jelenlegi magyar jogi szabályozásban sincsen semmilyen alapja, miként annak sem, hogy évekre előre megkötött kereskedelmi szerződések birtokában lehetne pályázni frekvenciahasználatra, nem is hivatkozott ennek megfelelően semmilyen jogszabályra döntésében a Kúria. Megállapítását ráadásul annak tudatában tette, hogy a Klubrádió húsz éve működik eredményesen, ezen belül tíz esztendeje alapvetően a közönség adományaiból finanszírozza a költségeit. Tehát a Kúria teljesen függetlenítette magát a tényektől és törvényektől, sőt, ítéletével létrehozott egy olyan szabályt, amely kizárja a Klubrádiót minden jövőbeni pályázatból is, hiszen bármilyen üzleti tervet csak közösségi támogatásokra építve tud készíteni. Gondolhatnánk, hogy döntése mindenkire vonatkozik, ám aki így gondolja, az téved. A per során bemutattuk ugyanis, hogy egy másik kifogásolt „üzleti” elem, a korábbi eladósodottság nem volt egyedi jelenség hiszen a Kvarc FM nevű kormányközeli rádió vagyoni helyzete is a Klubrádió számára kizáró okként szereplőhöz hasonló jellemzőket mutatott, mégis simán frekvenciapályázatot nyert. A legfőbb talárviselők erre úgy reagáltak, hogy a Médiatanács által más rádiók ügyében hozott döntések ebben az ügyben nem bírnak jelentőséggel.

A Kúria döntésével – persze nem először – nemcsak kilépett a meglévő jogszabályok keretéből, hanem deklarálta a hatóságok diszkriminációs jogát is.

Amikor Varga Zs. Andrást kinevezték kúriai elnöknek, sokan kifogásolták az ő tárgyalótermi múltjának hiányát. Ez tévedés: ahhoz a tevékenységhez, ami ma igazságszolgáltatás helyett zajlik, ahhoz nem szükséges ilyen gyakorlat. Sőt, az ilyen ítéletek meghozói egyetemi diplomájukkal kifejezetten túlképzettek a feladathoz.

Ítélet született tehát, amely a jogállam megszüntetését hivatott újabb bizonyítékkal alátámasztani.

A Klubrádióban viszont megy tovább az élet, Magyarország utolsó szabad médiafelületén az interneten folytatja tovább műsorának sugárzását.