Japán egy Meseország
10/05/2019 12:28
| Szerző: Klubrádió
A japán nyelv háromszor olyan nehéz, mint egy nyugati nyelv. A legnagyobb kihívást az írás jelenti. Beszélnek ugyan japán-magyar rokonságról, de ennek bizonyított alapja nincs.
Vihar Judit japonológus gyerekként az olvasáson keresztül ismerkedett meg ezzel az akkor még számára ismeretlen világgal, amely rögtön beszippantotta. Legszívesebben a 9-12. századi Japánban, a béka korszakában szeretett volna élni. És habár ez nem adathatott meg neki, amennyire csak tudott, közel került az országhoz.
Hamar megtanulta, hogy a legfőbb nehézséget a nyelv elsajátítása jelenti. A japán nyelv nehézsége ugyanis 3 nyugati nyelvével mondható azonosnak. Ebből az írás jelenti a legnagyobb kihívást, amelyből négyféle van.
Vihar Judit elmondta, azt talán kevesen sejtik, de a japán írásbeliség alakulását a XIX. században megjelenő receptek is befolyásolták. Japán 1868-ban nyílt meg a nyugati világ előtt. Ekkor német orvosok is érkeztek mások mellett, és az általuk írt orvosi receptek megértéséhez szüksége volt a japánoknak némi alkalmazkodáshoz.
Habár az irodalmi nyelvet mindenki megérti, a dialektusok között vannak különbségek. Ennek a domborzat a fő oka. Ahol több a hegyvidékes terület, ahogy Japánban is, könnyebben elszakadnak egymástól az emberek, és alakul más irányba a nyelvjárásuk.
Az Ötösben Vihar Judit elmondta, szoktak beszélni a japán-magyar rokonságról, de ennek bizonyított alapja nincs. Még akkor sem, ha a két nemzet nyelvszerkezete hasonló. Például a ragozásokat illetően.
Gálvölgyi János kérdésére a szakértő arról is beszélt, valóban megérthető-e a „japán lélek”. Mert ha a tökéletes fordításnak köszönhetően a szavak világosak is, a gesztusok még lehetnek rejtélyesek. Leggyakoribb példaként a mosolyt szokták említeni, amely Japánban az udvariasság jele, egyfajta álca, ahogy a bólogatás is, amely inkább jelenti a megértést, mint az egyetértést. Valamint a tény, hogy a „nem” szót nem használják, helyette a különbözik kifejezést tartják illedelmes ellenkezésnek. Ez a távolságtartás azonban, ahogy Vihar Judit elmondta, csökken, idővel meg is szüntethető, de valóban hosszú munka eredménye.
Vihar Judit hozzátette, nagyon figyelnek a világra, alaposak, precízek a japán emberek, és amit jónak, hasznosnak vélnek, azt szívesen tanulják el más kultúrákból.
Az Ötösben természetesen szó volt még a japán művészetekről is. Beszélgettek költészetről, filmművészetről egyaránt.
A műsor részletét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Facebook.
