Ezért nem valószínű, hogy megépül Paks II. Jávor Benedek szerint
13/11/2023 14:20
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Az atomtörvény módosítása a zöldpolitikus szerint attól függetlenül veszélyes, hogy ki mit gondol az atomenergiáról. Jávor Benedek úgy véli, a kormány ahelyett próbálja egyszerűsíteni az eljárásokat, hogy a szakemberhiánnyal küzdő Atomenergia Hivatalt juttatná több forráshoz. Kérdés, lenyeli-e az engedélyeztetés módosítását az Európai Bizottság. Ettől függetlenül, nem valószínű, hogy megvalósul az atomerőmű bővítése a szankciós környezet várható sszigorodása miatt. Jávor Benedekkel, a Párbeszéd EP-listavezetője, a Fővárosi Önkormányzat brüsszeli irodájának vezetője a Reggeli gyorsban beszélgettünk.
Az Energiaügyi Minisztérium beterjesztette az atomtörvényt módosító javaslatát a parlamentnek. A lényege, hogy egyszerűsíti – gyakorlatilag bejelentési kötelezettséggé alakítja át – az engedélyeztetés folyamatát az atomerőművek építésénél, egyes rendszerelemekre vonatkozóan. Az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) ezentúl csak be kéne nyújtani, hogy mit építenek és ha 15 napon belül nem ellenkezik az ellenőrző szerv, akkor meg lehet kezdeni a munkát.
Ilyen lehet például a meghibásodás esetén hűtőközeg biztosítását ellátó rendszerelem – mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-listavezetője, a Fővárosi Önkormányzat brüsszeli irodájának vezetője a Reggeli gyorsban. "Ez attól függetlenül tűnik veszélyesnek, hogy egyébként ki mit gondol az atomenergiáról" – véli a zöldpolitikus.
A javaslat azt jelenti, hogy lazul a hatósági kontroll, kevesebbet ellenőriznek, ami komoly kockázat – mondta Jávor, aki szerint teljesen elfogadhatatlan a változtatás, de nem előzmény nélküli. Hasonló egyszerűsítésekkel korábban is próbálkozott a kormány, amelynek erőfeszítései évek óta arra irányulnak, hogy valahogyan gyorsítsák az "egyik akadályról a másikra bukdácsoló" paksi bővítést. Az Atomenergia Hivatal jogköreit csorbító próbálkozások azonban többször kudarcba fulladtak, mivel ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) szigorú elvárásokat támaszt – idézte fel Jávor.
A zöldpolitikus információi szerint az aktuális törvényjavaslatot is megküldték véleményezésre az EB-nek és folyik az egyeztetés, a kormány – tudomása szerint – azt ígérte, nem fogadja el a magyar parlament a módosítást, amíg az EB nem jelez vissza.
Akkor kell-e attól tartanunk, hogy olyan erőmű épül fel, amely nem biztonságos vagy az uniós szervek úgyis kézben tartják az ügyet?
Jávor hangsúlyozta, a törvényjavaslat elfogadása nem jelentené azt, hogy feltétlen baleset lesz az erőműben, a kockázatok nőnek. Nem dőlhetünk hátra, az EB nem mindenható, korlátozottak a jogkörei. A probléma része, hogy a kormányt szerinte láthatóan nem a nukleáris biztonság vagy energiapolitikai racionalitás vezeti, az egész projekt eleve egy politikai vállalkozás, az Oroszországgal való kapcsolat erősítésére, az energetikai függőség növelésére irányul.
Gondot jelent az is, hogy az OAH emberhiánnyal küzd, a 2021-ben lemondott Fichtinger Gyula főigazgató többször jelezte, nincsenek elegen egy akkora feladatra, mint Paks II. engedélyezése. Én úgy látom, hogy a kormány ezt nem azzal próbálja megoldani, hogy növeli a finanszírozást vagy a szakember létszámot, hanem az eljárásokat egyszerűsíti – mondta Jávor.
A zöldpolitikus szerint egyébként valószínűtlen, hogy egyáltalán megépül Paks II., legalábbis ebben a formában.
A Roszatom és a magyar projektcég is szerény teljesítményt mutatott az elmúlt években, az orosz-ukrán háború eszkalációja és a szankciós környezet pedig praktikus, technikai szinten is – ha nem is lehetetlenítette el – nagyon megnehezítette, hogy létrejöjjön a bővítés – mutatott rá Jávor. "Több ezer orosz munkást illetve szakembert kellene Magyarországra utaztatni, óriási berendezéseket kellene szállítani a háborús Ukrajnán, vagy a szintén veszélyeztetett Fekete-tengeren keresztül" – magyarázta.
A szankciók ráadásul minden valószínűség szerint szigorodni fognak. Eddig azért nem terjedtek ki az atomenergia területére, mert több EU-tagállamban, például Csehországban, Szlovákiában és Finnországban is orosz tervezésű atomerőművek működnek, ezeknek az üzemanyagellátását pedig egyelőre nem sikerült más forrásból megoldani. Ugyanakkor a háború kitörése óta valamennyi megállapodást kötött már amerikai vagy francia cégekkel a fűtőelemek kiváltásáról. Amint ez technikailag lehetségessé válik –ami 2024-ben megtörténhet – nagyon nehéz lesz amellett érvelni, hogy miért ne szankcionálja az EU a Roszatomot, ami ráadásul félig katonai célú szervezet, az orosz katonai nukleáris potenciált is ők biztosítják – mondta Jávor, aki szerint az elkövetkező egy-másfél évben várható a szankciók kiterjesztése.
Így nemcsak a most is fennálló gyakorlati problémák nehezítik majd a paksi bővítést, jogilag is ellehetetlenülhet – összegzett Jávor.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023. november 13., hétfő 07:35
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
