Jeszenszky: Nem tudjuk az akaratunkat más országokra kényszeríteni
6/07/2021 11:22
Nem csupán gazdasági szövetség az unió, amelynek alapértékeit mi is elfogadtuk, anélkül ugyanis 2004-ben nem lehettünk volna az EU tagjai, mondja a magyar külügyminiszter, aki szerint az unió létezése nemzeti érdek.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, egykori amerikai nagykövet válaszolt a Reggeli gyorsban a hét kérdésére, hogy "mit adtak nekünk az európaiak", azaz, hogy 15 év távlatából mit jelent Magyarországnak az Európai Unió.
Jeszenszky közölte, az unió nem csupán jelentős anyagi támogatást nyújt a kevésbé fejlett országoknak, mint nekünk, ami az egyik oka annak, hogy annyi ország szeretne a tagja lenni, hanem szerinte ennél fontosabb az a szoros gazdasági kapcsolatrendszer, ami a magyar ipart és magyar exportot vámmentes lehetőségekhez juttatja.
Az igazán fontos Jeszenszky számára azonban az, hogy annak a nyolc országnak mit jelent az Európai Unió, amelybe Trianon óta szétszóródtak a magyarok. Ennek a traumának a gyógyítására kizárólag az EU képes. Jeszenszky azokra az időkre emlékeztetett, amikor valóságos tortúra volt a szomszédos országokba utazni, amikor például a román-magyar-határon néha napokig kellett állni, ha rokonokhoz ment az ember, és amikor a határon a könyveket, a gyógyszert egyszerűen elkobozták.
"A döntő dolog, hogy a határok eltűnőben vannak". A volt külügyminiszter azt még várja, hogy Románia is a Schengeni-övezet tagja legyen, és "akkor nem lesz őrbódéra a határon, ahogy Európában is van, és ahogy a szlovák-magyar-határon is, és fizikai határon akadály nélkül át lehet kelni" - mondta.
"Magyarként ez a döntő dolog, hogy az EU a határok lebontásának legfontosabb eszköze. És bár szerinte olykor joggal lehetnek a magyarok elégedetlenek a kisebbségeket sújtó rendelkezések miatt, de ezek felszámolása kizárólag az EU-n belül képzelhető el. "Nem tudunk beavatkozni egy másik ország ügyeibe, nem tudjuk rákényszeríteni az akaratunkat, hogy a kisebbségi jogokat biztosítsa". Ebben a kérdésben az EU-nak még sok mindent kell tennie, de az is világos, hogy léteznek európai jogelvek, amiket tiszteletben kell tartani, és anélkül mi sem léphettünk volna be az EU-ba, mondta Jeszenszky. Ezek az emberi, nemzeti és kisebbségi jogok betartására is vonatkoznak.
Úgy véli, a belépéssel Magyarország valóban feladott valamennyit a szuverenitásából, "de ennek az ellentételezése az is, hogy az EU jó ügyeket tud szorgalmazni, ami magyar nemzeti érdek". Jeszenszky szerint attól sem kell tartani, hogy majd "valakik létrehozzák Európai Egyesült Államokat, ahol Brüsszel, a bürokraták mondják meg, mit csináljunk, milyen nyelvet használjunk. Ez egy fantazmagória" - jelentette ki.
Az EU-t mindig nemzetek fogják alkotni, de nem nemzetállamok, ilyenek ugyanis a szó szoros értelmében nincsenek. Minden országban vannak kisebbségek is. Az unió ugyanis nem egy massza, hanem 150-200 régióból álló a kulturálisan sokszínű hely, ahol helyi kultúrák tisztelete is belefér, mondta. A magyar történelem legnagyobb eredménye, hogy 2004-ben az Európai Unió tagja lettünk, mondta a volt külügyminiszter.