Jeszenszky: az EP centrumpártjai tetemre hívták a fideszeseket

Nagy többséggel elfogadta csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a zárszámadás megtagadásának, bizalmatlansági indítvány és külön bírósági per indításának belengetésével igyekszik rászorítani Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt arra, hogy már 2021. január elsejétől maradéktalanul alkalmazza a hatályba lépő jogállamisági rendelet minden betűjét – írja a Portfolio.hu. A német politikusnak így egyszerre kell megfelelnie az EP elvárásainak és az állam- és kormányfők múlt heti iránymutatásának is.

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter azt mondta, a jól működő demokráciákban is van konfliktus a törvényhozó hatalom és a kormány között. Szerinte a jelenlegi helyzetben az a kérdés, hogy az Európai Parlament-e a meghatározó, vagy a kormányfők akarata. Mivel az Európai Unió nem szövetségi állam (nem szereti a nemzetállam megnevezést, mert a nemzet és az állam magyar szempontból különösen nem egyezik egymással – hívta fel a figyelmet), a kormányfőkön múlik, hogy mit hajtanak végre. Tehát akármi lesz az elmaradt vétó és a jogállamiság következménye, a döntő az lesz, amit a kormányok tesznek vagy nem tesznek.

Az nagyon jó, ha az Európai Parlament nyomást gyakorol a végrehajtó testületre, a Bizottságra. Ez öltött testet az említett állásfoglalásban, amelyben foglaltakat a Bizottság se vitatja, sőt, éppen Ursula von der Leyentől lehetett olyan ígéretet olvasni, hogy a jogállamisági mechanizmus életbe lép január 1-jétől. Megint a részletekre kell odafigyelni: mennyi idő alatt és milyen határozatot hoz az Európai Bíróság, és azután mi fér bele a vizsgálatok körébe, pellengérre tűzik-e a magyar és a lengyel gyakorlatot?

Jeszenszky Géza hangsúlyozta: ennek nem Magyarország lehet az „elszenvedője”, hanem a magyar kormány. Magyarország érdeke, hogy a jogállamiság működjön, ezt akartuk, ezért volt a rendszerváltás, ez a fogalom még a Fidesz által elfogadott alaptörvényben is szerepel. Kinek van félnivalója a jogállamiság vizsgálatától? Annak, aki nem tartja be a jogállamisági normákat – mondta.

Az európai kormányokat is alapjában véve azok a politikai pártok alkotják, a jobbközéptől a balközépig (köztük a liberálisok), amelyek az Európai Parlamentet is dominálják, és amelyek most „tetemre hívták” nemcsak (a gestapós hasonlatáért bocsánatot kérő) Deutsch Tamást, hanem rajta keresztül tulajdonképpen azt a magatartást, amely szembe megy a centrummal.

Arra is emlékeztetett, hogy Antall József vitte be az MDF-et az Európai Demokrata Unióba, amely később egyesült az Európai Néppárttal, és az RMDSZ-t is az ő javaslatára vették fel, tehát Magyarországnak komoly hagyományai vannak e téren. A Fidesz 2000-ben lépett át a Liberális Internacionáléból a jobbközép oldalra, de ma kifelé áll a rúdja onnan. A volt külügyminiszter azt mondta: szükség van Magyarországon olyan erőre, amely betölti ezt az űrt, és szerinte ez a volt MTA-elnök Pálinkás József vezette Új Világ Néppárt lehet.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: MTI/Mohai Balázs