Jourová: Nem várunk a végtelenségig a bírósági döntésre
2/06/2021 07:16
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az EU végrehajtó testülete nem feltétlenül vár a végtelenségig az Európai Bíróság döntésére a tavaly decemberben elfogadott jogállamisági mechanizmust illetően – idézi Bloomberg Věra Jourová, az európai értékek tiszteletben tartásáért felelős uniós bizottsági alelnökének nyilatkozatát.
Az Európai Unió még az idén be akarja szüntetni a notórius jogsértők finanszírozását – írja a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség, az európai értékek tiszteletben tartásáért felelős uniós bizottsági alelnöknek a tegnapi nyilatkozata alapján.
A cseh Věra Jourová arról beszélt, hogy az EU végrehajtó testülete nem feltétlenül vár a végtelenségig az Európai Bíróság döntésére a tavaly decemberben elfogadott jogállamisági mechanizmust illetően, és akár már ebben az évben is érvényesítheti a mechanizmus értelmében őt megillető szankcionálási jogkört.
Jourová hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak nincs olyan kötelezettsége, hogy meg kell várnia a luxembourgi székhelyű legfőbb uniós ítélkező fórum verdiktjét, összhangban áll-e az EU jogrendszerével a tagállami csúcsvezetők döntése, miszerint az unió pénzügyi érdekeinek sérelme, illetve veszélyeztetése esetén fel lehet függeszteni a jogállami követelményeket megsértő tagállamoknak folyósított támogatásokat. A jogállamisági mechanizmus ellen Magyarország és Lengyelország emelt panaszt az Európai Bíróságon – az a két ország, amellyel szemben már egyébként is vizsgálat folyik a demokrácia visszaszorítása miatt, emlékeztet a Bloomberg. Jourová úgy fogalmazott, hogy ha az európai bírósági döntés túl későn születne meg, akkor a brüsszeli bizottság kénytelen lenne lépni. Azt pedig, hogy az ítélethozatal áthúzódjon a jövő évre, már túlzott késlekedésnek mondta.
A Bloomberg megállapítja, hogy a mechanizmus, amely most először teszi lehetővé az Európai Bizottság számára a tagállamoknak szánt kifizetések visszatartását, aggasztó fejlemény Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki szempontjából. A magyar és a lengyel miniszterelnök fittyet hány az EU azon követelésére, hogy hagyjon fel hatalmának bebetonozásával. Az Orbán-kormány számára az uniós helyreállítási alapból történő folyósítás felfüggesztése akár 7,2 milliárd euró bevételkieséssel is járhatna, és az eljárás már javában folyamatban lehetne a jövőre esedékes magyarországi parlamenti választások előtt. Lengyelország, ahol 2023-ban esedékesek az általános választások, közel 24 milliárd eurót veszíthetne – írja a Bloomberg, és megjegyzi: a jogsértők eddig meg tudták egymást menteni a büntető intézkedésektől, mert ennek az új jogállamisági mechanizmusnak a létrejötte előtt az eljárás alá vont tagállamon kívül az összes többi uniós ország egyetértésére volt szükség bármilyen szankció elrendeléséhez. Az új mechanizmus értelmében, ha a brüsszeli Bizottság kezdeményezi valamely tagállam finanszírozásának a befagyasztását, akkor erről az EU-tagországoknak minősített többséggel kell döntést hozniuk.
Jourová kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak a szankcionálás előtt mérlegelnie kell, mennyire működik jól a megvizsgált ország igazságszolgáltatási rendszere, megfelelő-e a közbeszerzési eljárások mechanizmusa, illetve élvez-e függetlenséget az ügyészség. Az uniós bizottsági alelnök idén egy korábbi interjújában azt mondta, hogy a helyzet Magyarországon és Lengyelországban tovább romlott.
Az amerikai üzleti hírügynökség kitér arra, hogy magyar, illetve lengyel tisztségviselők állítása szerint az uniós támogatások megvonása a demokrácia hanyatlása miatt sértené azt a kompromisszumos megfogalmazást, amelyben a tagállami vezetők tavaly decemberben megállapodtak annak érdekében, hogy meggyőzzék Budapestet és Varsót, tegyenek le az uniós költségvetés általuk kilátásba helyezett megvétózásáról. A magyar és a lengyel kormányzat azt is hangoztatja: semmilyen lépést nem szabad tenni, mielőtt az EU bírósága állást foglal a mechanizmus jogszerűsége kérdésében. A Bloomberg idézi azt az emailt, amelyet a magyar igazságügy-minisztériumtól kapott érdeklődésére: eszerint a magyar kormány tavaly decemberben garanciát kapott arra, hogy a kifizetések nem válnak – idézem a megfogalmazást – „a jogállamisági boszorkányüldözés tárgyává”. A magyar szaktárca álláspontja szerint az Európai Bíróság sürgetése, hogy hozzon ítéletet a kérdésben, éppenséggel s jogállamiságot ássa alá.
A cikk megemlíti, hogy az Európai Bizottság egyébként még nem véglegesítette azokat az irányelveket, amelyek pontosítani hivatottak ennek a jogállamisági mechanizmusnak az egyes eljárási lépéseit.
Végezetül röviden arról, hogy a nemzetközi sajtó nagy terjedelemben ismerteti az Európai Ügyészi Hivatal tevékenységének tegnapi megkezdését. Érdemes kiemelni a cikkek közül a párizsi Le Monde-ot, amely a korrupcióellenes együttműködés ezen intézményétől távol maradó országok közt Magyarországról szólva nem csupán Orbán Viktor számos hozzátartozójának úgymond ellentmondásos meggazdagodásáról lesz említést, hanem emlékeztet arra is: a Fidesz idegen ügynöknek bélyegezte Laura Kövesit, az új uniós ügyészi testület vezetőjét, aki korábban, még a román korrupcióellenes hivatal élén, vizsgálatokat indított a magyar kisebbséghez tartozó polgármesterek ellen is.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.06.02., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János