Karácsony: Aki ma kokárdát hord, annak ki kell mondania, hogy szabadságot és békét Ukrajnának is
15/03/2023 17:06
| Szerző: Klubrádió
"Tegyünk még a szabadságért. Kezdjük azzal, hogy lemossuk a gyalázatot, mert a sok pávatánc miatt elveszíthetjük az erkölcsi iránytűnket" – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Szabadságmenet elnevezésű március 15-i demonstráción.
Orbán Viktor Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál beszélt arról, hogy a szabadságharc költője szerinte fellázad az európai szuperállam ellen, elsősorban pedig odakanyarítja a tizenkét pont elé, hogy legyen béke. A DK március 15-i rendezvényén Gyurcsány Ferenc elküldte a pokolba a kormányt az Egyetem téren, Dobrev Klára ugyanott azt mondta, Orbánék ellopták a nemzeti gondolatot.
De nemcsak ők szerveztek ünnepi megmozdulást, volt egy Szabadságmenet is, amely a Hősök teréről indult. Ott volt a színpadon Pankotai Lili, a szókimondó slam poetryjével elhíresült diák, Horváth Kristóf “Színész Bob”, valamint Schermann Fruzsina és Bozai Ákos az ADOM diákmozgalom képviseletében.
Az Andrássy út végére érve Karácsony Gergely köszöntötte a résztvevőket: "Szabadságszerető magyarok, sziasztok!" – mondta a főpolgármester. Azt mondta, a tavasz előbb vagy utóbb mindig legyőzi a telet. Egy köztársaság, egy nemzet, egy haza vagyunk – hangsúlyozta Karácsony.
Mondják-e egymásnak Kiskőrösön – utalt Orbán Viktor beszédére Karácsony Gergely –, hogy „itt a próba, az utósó. Nagy próba; Jön az orosz, jön az orosz”?. Ha eddig nem volt elég, tegyünk még a szabadságért. Kezdjük azzal, hogy lemossuk a gyalázatot, mert a sok pávatánc miatt elveszíthetjük az erkölcsi iránytűnket. 1848 nagyszerűsége és tragédiája is abból fakad, hogy Európa népei csak együtt lehetnek szabadok. Aki ma kokárdát hord, annak ki kell mondania, hogy szabadságot és békét Ukrajnának és minden népnek – jelentette ki a főpolgármester.
Karácsony kiemelte: Budapest köztársaság és az is marad. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a család az család. Ragaszkodunk hozzá, hogy nekünk van egy jobb történetünk. Budapest, miként sok szabad magyar város köztársaság és az is marad. A köztársaságot ugyan száműzték az ország működéséből, de ott van a szabad önkormányzatokban, a tanárok és a diákok mozgalmában, a jogvédők, a civilek, az orvosi kamara küzdelmeiben és az akkumulátorgyárak elleni tiltakozókban – mondta Karácsony.
Karácsony hozzátette, sokan azt remélték, hogy Budapestről indul majd a politikai változás 2022-ben, ám ez nem így történt. a szabad országot nem értük el, de a elveszíthetjük a szabad városokat, ha továbbra is azt játsszuk, hogy ki a legnagyobb kicsi.
Le kell dönteni a falakat, hidakat kell helyettük építeni a politika és a civil világ közé, emberek közé, az a dolgom, hogy átadjam ezt a színpadot azoknak, akik nem engednek a 48-ból, éljen a köztársaság, éljen a szabadság, éljen a magyar haza – zárta beszédét a főpolgármester.
Molnár Piroska Ady Endre Intés az őrzőkhöz című versét szavalta. Iványi Gábor lelkész először az 1989-es és az 1848-as események között von párhuzamot. „Kívánjuk a sajtó szabadságát?” – teszi fel a kérdést, utalva a 12 pontra. „Kívánjuk” – válaszolta a tömeg. Iványi szerint 175 év sem volt elég, hogy ez a kívánság teljesüljön. „Amiket elődeink fontosnak tartottak, máig aktuálisak” – mondta.
Ezután végigment a további pontokon: felelős minisztérium, közös teherviselés, nemzeti bank, unió, mindegyiknél párhuzamot vonva a jelennel. „Amíg nincs béke a különböző politikai irányok között, addig újabb 175 évnek kell eltelnie, míg egyetértés lesz” – zárta tapsvihar beszédét a lelkész.
Baranyi Krisztina, Ferencváros és Pikó András, Józsefváros polgármestere együtt lépett a színpadra. Baranyi arról beszélt, amikor pár héttel ezelőtt vendégül látott bucsai, ukrajnai diákokat, akkor azt akarta megmutatni, van még szolidaritás a magyarokban. Szerinte ezt nem tudta volna könnyen megtenni, ha nem lenne független politikus. Függetlenként könnyebben megteheti, hogy ragaszkodik az elveihez. Azt mondta, ha van még fény az alagút végén, akkor azt most, a „civil sugárúton láthatjuk”. A polgármester szerint nincs más választás, mint végsőkig küzdeni az igazságért, „amíg harcolunk a zsarnokság ellen, addig vagyunk szabadok”.
Pikó András megtiszteltetésnek veszi, hogy a köz szolgájaként jelenhet meg, erről a közszolgálatiságról beszélt a 12 pont országgyűlésre és az egyenlőségre vonatkozó részeit idézve. "A politika ma nem a közjót, hanem egy szűk elit érdekeit szolgálja," éppen ezért tartja aktuálisnak a 12 pont idevonatkozó részeit. "Szolga lassan mindenki, (..) bárkit kipöckölhetnek a nemzetből" - mondta. Az ünnep a legjobb alkalom arra, hogy "kimondjuk szégyenünket:" miszerint míg 1948 a jog kiterjesztéséről, most a jog szűkítéséről szól minden. "Rá kell szorítanunk a politikát a helyes útra, ha kell haraggal (...) rá kell szorítani, hogy ne saját magát, hogy bennünket, a népet, a közt szolgálja."
Végül a nálánál fiatalabb "srácokhoz" szólt, akikről tudja, hogy "elegük van". Ekkor a tömegből skandálni kezdték: "elegünk van". "Nem Petőfiék csinálták a forradalmat, de ők diktálták a politika menetét. Legyetek a közjó elkötelezett harcosai és szószólói" – mondta, mire a tömeg azt skandálta: "folytatjuk".
Az oktatási tüntetések egyik főszereplője, egyben az egyik nemrégiben kirúgott tanár, Törley Katalin a lányával, Törley-Havas Sára dramaturggal idézte fel a korábbi tüntetéseket, amelyeken együtt vettek részt. Felváltva „naplóbejegyzéseket” adtak elő, amelyben elmondták, hogy az elmúlt tíz évben tüntetésről tüntetésre hogyan változott a hozzáállásuk, míg eljutottak addig, hogy most már együtt tüntetnek és együtt szervezik a demonstrációkat.
Egy perces néma csönddel emlékeztek meg a Szabadságmenet résztvevői az orosz-ukrán háború áldozataira, majd Dés László és Wunderlich József énekelte el a pedagógustüntetéseken rendre felhangzó Mi vagyunk a Grund című dalt a Pál utcai Fiúk musicalből. Ezután Fodor Tamás és Duda Éva felolvasta a Független Előadó-Művészeti Szövetség nyílt levelét.
Strbka Anna aktivista felidézte az elmúlt egy év diáktüntetéseit, hozzátéve, hogy bármilyen cinikus módszerrel próbálja meg letörni a hatalom a diákok kezdeményezéseit, nem fogják hagyni magukat. Ha valamitől, akkor az Orbán-kormánytól kellett volna megvédeni minket gyerekkorunkban, emlékeztet a “gyermek- és családvédelmi törvényre”. Hozzátette: a Fidesz megpróbálja elvenni a fiataloktól a magyarság szeretetét.
Pirint Gergő megjegyezte, hogy egy hibrid rendszer ellen küzdenek, amely nem meri teljesen elhagyni a demokratikus elemeket, de közben az elnyomás eszközeit. Pirint azt mondja, ő 2004-ben született és semmiféle demokráciaérzete nincs. A fiatalok viszont nem kérnek az elnyomáskultúrából, miközben nem tudják, milyen eszközöket használjanak a hatalom legyőzésére. De csak idő kérdése, és rátalálnak a megfelelő útra – ígéri. „Egy éve tüntetünk, és még csak ránk sem hederítettek” – mondta.
Ezt követően nem sokkal véget ért a szabadságmenet és így március 15-i események is.
