"Karácsony Gergely szövege hamis a Horn Gyula utca ügyében"

Budapesten közterületet neveznek el Horn Gyula volt miniszterelnökről, és a Fidesz rögtön tiltakozott. Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta: „mindannyian tudjuk, hogy volt a történelemnek olyan pillanata, amikor Horn Gyula a rossz oldalon állt, (…) a bevallott bűnöket meg lehet bocsátani”.

Révész Sándor újságíró, aki a HVG360-on foglalkozott az üggyel, azt mondta: nem igaz az üzenet, amit a Horn Gyula utca hordozna Karácsony Gergely szerint. A főpolgármester ugyanis azt mondta, az lenne az üzenet, hogy a bevallott bűnöket meg lehet bocsátani, és ez önmagában igaz, csakhogy Horn Gyulának "nem bevallott bűnei vannak, a tény elismerése nem jelenti a bűn bevallását" – fogalmazott a publicista, azzal kapcsolatban, hogy Horn a karhatalmi ezrednél szolgálat fél évig 1956 decemberétől. Révész Sándor szerint Horn Gyula sohasem gondolta megbocsátandó, elítélendő dolognak azt, amit a rendszerváltás előtti három és fél évtizedben tett: hogy fontos posztokon szolgálta a diktatúrát. A megtorlások korszakában fegyverrel támogatni egy diktatúrát, az bűn, és Horn Gyula nem tartotta bűnnek – tette hozzá. Azt mondta erről, hogy a törvényes rendet védték a többi karhatalmistával együtt. Akik a polgári demokrácia normáit kívánják visszaállítani, ne nevezzenek el utcát valakiről, aki ennek az ellentétét szolgálta pályafutása nagyobbik részében – jelezte.

Azonban Révész Sándor is hozzátette, hogy ez nem ilyen egyszerű: Horn Gyulának a magyar és a német rendszerváltásban nagyon komoly szerepe volt, amiért elismerik Nyugat-Európában, amiért terme van az Európai Parlamentben, mellszobra van Brüsszelben. Azt is elmondta: Horn Gyula miniszterelnöksége volt a legtermékenyebb, legkonstruktívabb, legdemokratikusabb a rendszerváltás utáni magyar történelemben.

Szerinte az a Horn-féle paradoxon, hogy a diktatúrát (a polgári demokrácia ellentétét) és a polgári demokráciát is szolgálta, ráadásul utóbbit a többi miniszterelnöknél jobban. Ez a kettő pedig, mint a fogalmazott, a rendszerközömbös konformizmus miatt összeegyeztethető: hogy mindig a történelmi környezetnek megfelelő rendszert szolgálja valaki, értékektől függetlenül. És úgy látja, nagyon sok embernek azért fontos Horn Gyula személye, mert ilyen.

De Horn Gyuláról szerinte azért sem lenne helyes utcát elnevezni, mert nagyon megosztó személyiség. Hozzátette, akkor sem, ha bocsánatot kért volna. Az önkormányzati többséget nem helyes arra használni, hogy olyan emberről nevezzenek el  közterületet, akit nagyon negatívan ítél meg a fővárosiak egy része és nagyon sokan az országban – vélekedett Révész Sándor.

Földes György történészt, a Politikatörténeti Intézet volt főigazgatóját is kérdeztük ugyanerről. Szerinte egy normális országban akár egymás melletti utcákat is el lehet nevezni ellentétes meggyőződésű politikusokról. Olaszországot említette példaként, ahol ez megvalósult kereszténydemokrata és kommunista szereplőkkel. Az alaptalan olyan vádak, hogy a recski tábor őre vagy gyilkos lett volna, arról szólnak, hogy "a baloldali embereknek ne legyen olyan hagyományuk, amit tisztelhetnek". 

Horn Gyula teljesítményét van miért elismerni, vélekedett, hiszen 1994-ben szabad választáson az MSZP az ő vezetésével győzött. Jelentős külpolitikus volt, a békés átmenetben, a határnyitásban játszott szerepéért is megérdemelné ezt az elismerést – tette hozzá. A '94-től kezdődő kormányzás során képes volt a pártérdekeket a nemzeti érdekek alá rendelni, végrehajtotta a válságkezelést, és ehhez, a Bokros-csomagon keresztül bizonyos értelemben a saját társadalmi bázisával is szembefordulva képviselte egy ország érdekét egy nehéz időszakban – mondta a történész.

Azt mondta: az ország vezetésétől már az is történelemhamisítás, hogy az 1944 és 1989 közötti időszakot kitagadják a magyar történelemből, és szerinte kitörölnék a '90-es éveket is, amikor Horn Gyula fontos szerepet játszott. Ennek az az oka, hogy a mai emlékezetpolitika meg akarja fosztani attól az alternatívától az embereket, hogy valami lehet másképpen is, hiszen volt másképpen.

Megjegyezte, nemcsak történészként ismeri, hanem volt Horn Gyula belpolitikai tanácsadója kormányfősége első szakaszában, aztán kirúgta őt – ennek fényében kell értékelni, amit a javára ír.

A beszélgetéseket a hangsávokra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Mohai Balázs