Karácsony: Ránk küldhetik a rendőrséget, de nem adjuk fel a hajléktalankórházat

A 2020-ban, a járvány miatt idénre halasztott eucharisztikus kongresszus résztvevőiről közöl új információkat a Catholic News Agency (Katolikus Hírügynökség) Rómában keltezett híradása. Ezek szerint öt kontinensről több mint 25 bíboros és püspök vesz részt a Budapesten szeptember 5-12. között megrendezendő eseményen. Beszédet mond mások mellett a Yangonból, Mianmar fővárosából érkező Charles Maung Bo bíboros és Robert Sarah, aki a vatikáni világi ügyek kongregációjának prefektusakánt februárban visszavonult hivatalából. Felszólal Detroitból érkező hittudományi professzor és egy nyolc gyerekes anyuka is, aki evangelistaként 55 országban teljesített misszionáriusi munkát, és áttért a katolikus hitre. A résztvevők listája kiegészült az iraki, az indiai, nigériai, venezuelai, kanadai, luxembourgi, szíriai bíborosok neveivel. Ferenc pápa a tervek szerint a zárónapon érkezik Budapestre, a Hősök terén tartandó záró szentmisére. Erdő Péter bíboros a Katolikus Hírügynökségnek úgy fogalmazott, a kongresszus a pandémia idején a remény biztos jele. Minden nap lesz közös mise Budapest különböző helyein, valamint kulturális és lelki épülést segítő események. 140 éves hagyományra nyúlik vissza az eucharisztikus kongresszus, az elsőt 1881-ben, Franciaországban tartották. A következőt pedig Ecuadorban, 2024-ben.

Tiltó, de nem kötelező érvényű rendelkezést hozott a jeruzsálemi Legfőbb Rabbinátusi Bíróság polgári tagozata arról, hogy a magyar kormány fagyassza be a támogatásokat az egymás között harcoló zsidó szervezetek számára – olvashatjuk a Jewish Telegraphic Agency híradásában. Az eset rendkívülinek tűnik, a bíróságról pedig tudni kell, hogy az izraeli állami igazságügyi szervekhez tartozik. Két ortodox szervezet, a MAOIH (Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség) és az EMIH beperelte a neológ irányvonalat képviselő Mazsihiszt (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége). A MAOIH 33 millió dollárt (10 milliárd forintot) követel a Mazsihisztől, és ebben támogatja az EMIH. A keresetet azért adták be, hogy vizsgálják felül a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott örökjáradék elosztását. Az örökjáradék a kilencvenes évek vége óta jár az államosítások idején elvett zsidó egyházi ingatlanokért. A Mazsihisz a kilencvenes évek óta odaítélt pénzügyi járadék nyolcvan százalékához jut hozzá. A cikk megemlíti, hogy a Mazsihisz és az EMIH között is elmérgesedett a viszony, mert előbbi azt állítja, hogy magyar kormány bátorítja az antiszemitizmust, ami utóbbi szerint nem igaz. A Mazsihisz közleményben tudatta, hogy tiltakozik támadások és megosztási kísérletek ellen, valamint elutasít minden olyan szándékot, amely a szervezetnek jogszerűen járó források csökkentésére irányul.

A magyar kormány összecsap a főpolgármesterrel a hajléktalankórház ügyében, ami a szélsőjobboldali kormány és a liberális városvezetés közti harc, és amelynek az lehet a vége, hogy a kórháznak be kell zárnia kapuit – írja roppant alapos összefoglalójában az AP amerikai hírügynökség szerzője, Justin Spike, akinek tudósítását a Washington Post közli. Amíg nincs biztosítva a kórház helyett egy másik épület, nem költöztetik ki a betegeket – nyilatkozta Karácsony Gergely a hírügynökségnek; a főpolgármestert a kormány éles kritikusaként jellemzi a cikk. „Ránk küldhetik a rendőrséget, erővel kilakoltathatnak, de magunktól biztos nem fogunk elmenni innen” – tette hozzá. Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala azt közölte az AP-vel: egy éve tudja a főváros, hogy felújítják egy egészségügyi intézet számára az épületet és ennek ellenére nem tettek lépéseket a kórház áthelyezésére. Június 30-ig kapott haladékot a főváros. Csortos Franciska a kórház nevében azt nyilatkozta, hogy egyetlen olyan intézmény sincs a fővárosban, ahol ilyen speciális ellátást kaphatnának a kórház gondozottjai, évente több mint ezer ember. Nem fogják őket átmeneti menedékszállásokra küldeni. Karácsony is jelezte, végzetes lenne rájuk nézve, ha visszaküldenék őket az utcára, mivel a koronavírus miatt betelt kórházakban nem is tudják fogadni őket. Elmondta azt is, egyelőre a kormány semmit nem ígért a helyért cserébe. A cikk részletezi azt a Fidesz által hozott alkotmánymódosítást, amely kriminalizálja a hajléktalanok „életvitelszerű utcai tartózkodását”. A Habitat for Humanity civil szervezet felmérése szerint 30 ezer hajléktalan lehet hazánkban, de három millióan küszködnek lakásszegénységgel, mivelhogy az elmúlt csaknem 10 évben a bérleti díjak 60 százalékkal emelkedtek, miközben a fizetések nem követték ezt a drágulást.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.