Karácsonyi ajándék, újévi borravaló

Van, ahol a Jézuska hozza, van, ahol az angyalka, esetleg a Mikulás. Persze a karácsonyi ajándékot. Valahol már szenteste csomagolópapír tépkedés hangja tölti be a nappalit, valahol másnap reggel azért pattannak ki az ágyból a gyerekek – a megszokottnál jóval korábban –, hogy mihamarabb hozzáláthassanak annak a bizonyos csomagolópapír tépkedésnek. A karácsony megünneplése az elmúlt évek során fokozatosan alakult át. Erről a változásról, az okairól és a napjainkra jellemző karácsony-felfogásról a műsor első felében Máté-Tóth András teológus, valláskutató mesélt. Elmondta, vallási szempontból a karácsony kialakulására, és annak ünneppé formálására azért volt szükség, hogy míg a húsvét Jézus isteni mivoltát hangsúlyozza, addig legyen egy alkalom, amikor a hívők az emberi oldalhoz kerülhetnek közel. A valláskutató arról is beszélt, hogyan vált a magukat nem hívőnek valló, vagy éppen nem vallásgyakorló emberek számára a karácsony a vallástól független családi ünneppé, és hogyan kerültek be mára újra vallási elemek a nem vallásos családok ünneptartásába, így például az éjféli mise látogatása.

A folytatásban az ünnephez kötődő formalitások kialakulásáról volt szó, de az ajándékozás történetét is megvizsgáltuk.

Fónagy Zoltán, történész arról beszélt, hogyan ünnepelték egykor a karácsonyt, mikor vált családi ünnepé, és része lehetett-e a tánc a meghitt hangulatnak a tizenkilencedik században. A beszélgetésből még az is kiderül, hogy a Podmaniczky család állított először karácsonyfát hazánkban. A történész elmondta, bár sok szokás az arisztokrácia életéből csorgott le a közrendű emberek mindennapjaiba, a karácsony megünneplése pont nem ebbe a kategóriába tartozik. A vallási ünnepből a városi polgárosodással lett családi ünnep, és a téli hónapokban a városban lakó arisztokraták elkezdték ugyanazokat a szokásokat űzni, mint a felsőközéposztály tagjai, akik szűkkörben kezdték megülni az ünnepet, és lassan része lett az eseménynek az ajándékozás.

Fónagy Zoltán hozzátette, eleinte csak a gyerekek kaptak ajándékot. Hogy a felnőttek is elkezdték egymást megajándékozni, egyértelműen a gazdasági fejlődés, és persze a fogyasztói szokások átalakulásának az eredménye. A történész arról is beszélt, hogy van olyan szokás, amely a tizenkilencedik században még általános volt, mára azonban szinte teljesen eltűnt, ez az újévi üdvözlőlap küldés. Egyáltalán az újévi üdvözlés, amelynek az volt a lényege, hogy kifejezze a társadalmi alá-fölérendeltséget. Általában beosztottak mentek el főnökeikhez, vagy pincérek, szabók kuncsaftjaikhoz, hogy borravaló, vagy valamilyen adomány reményében boldog újévet kívánjanak.