Ki a szegény Magyarországon? Mitől szegény?

"Fontos, hogy abszolút számokat vizsgáljunk a szegénység kapcsán. Mi a kutatásunkban egy hirtelen keletkező, váratlan, 100 000 forintos kiadást szoktunk vizsgálni - mondta Marek Bertram az Egyensúly Intézet elemzője. - A legfrissebb számaink szerint ez a társadalom 40 százalékára érvényes. Ők azt mondják, hogy ki tudják még fizetni a saját erejükből ezt a pénzt, de nehezen, tehát problémát okoz. De van egy további 32 százalék, aki úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tudná kifizetni ezt az összeget. Ez azért érdekes, mert ezt a kérdést 2022 novembere óta vizsgáljuk negyedévente nagyjából, és ez a legmagasabb arány idősorosan, 7-8 százalékkal növekedett." Megdöbbentő, hogy 32 százalék nem tudja kifizetni a hirtelen felmerülő százezer forintos költséget, akkor 3,2 millió szegény emberről beszélünk.

A takarékoskodásnak is utánanéztek az Egyensúly Intézet felmérésében: van egy 30 százalék, aki kisebb összeget tesz félre, van egy 2 százalék, aki nagyobb összeget. Ugye az jó kérdés, hogy ez alatt mit értenek a megkérdezettek, hogy mi számít kisebb-nagyobb összegnek, a 100 000 forintos határ itt is működött. És van egy 45 százalékos réteg, aki épphogy kijön a jövedelméből, illetve a keresetéből, és vannak a szegények, akik nyilvánvalóan nem tudnak félretenni.

A vásárlási szokásokat is vizsgálták. "Vizsgáltunk ilyen kérdéseket, hogy az infláció milyen hatással volt a magyarok életére, és azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban szinte mindenki elkezdte nézni az árakat - mondta az elemző. - Az üzletekben, illetve nagyon sokan valamilyen diszkont boltot, tipikusan valamilyen 100 forintos boltot, vagy kínai boltot keresett fel annak érdekében, hogy próbálja kordában tartani a kiadásait. De vannak ennél drasztikusabb nyomai is az elmúlt időszak turbulens gazdasági helyzetének. A legtöbben 40 százaléknyian azt mondták, hogy vissza kellett fogniuk az utazásukat, és nem nyaralásra gondolnak, hanem mondjuk a munkába járáson, vagy a benzinköltségen kellett spórolniuk. Volt 35 százalék, aki azt mondta, hogy kellett valamilyen kölcsönt kérnie rokonoktól vagy ismerősöktől, és nagyjából a társadalom ötödéről mondható az el, hogy ebben az időszakban le kellett mondania valamilyen orvosi kezelésről, étkezésről, vagy éppen a fűtésről. Ez így az ötöde a társadalomnak, akinek komolyabban érinti az életminőségét."

Legtöbbünk nem mond le az étkezésről, hanem az étkezés minőségéről mond le, és junk foodokat esznek, vetette közbe Para-Kovács Imre műsorvezető. "A junk food alatt nem a gyorséttermeket értem, mert az mondjuk éppen most ilyen hirtelen megfizethetetlen lett, a régi olcsó kaják, a pizzaszeletek, meg a pizzák felkerültek a megfizethetetlen kategóriába, tehát még annál is egészségtelenebb ételeket fogyasztanak az emberek, amivel ugye pontosan tudjuk, hogy a várható élettartam esetleg csökken, a munkába eltöltött idő csökken, a táppénz növekszik, tehát ez azért egy önmagát erősítő, ilyen egészen borzalmas folyamat."

Ez nem az egyén problémája, erősítette meg a felvetést Marek Bertram, hanem a magyar társadalom problémája a szegénység, mert ezek a járulékos költségek, ha egészségtelen élelmiszert fogyasztanak a szegénységben élők, akkor ezzel együtt fognak járni bizonyos betegségek, betegségtípusok, amelyek nyilván terhelik a társadalombiztosítási rendszert. "De mondjuk az energiaszegénységgel járó káros anyagok eltüzelése az mindannyiunk tüdejét szennyezi, és nyilván a kevés jövedelem az pedig a gazdaságunkat is gyengíti, ezért kevesebb adóbevételhez jut hozzá az állam, alacsonyabb lesz a fogyasztás, és akkor végérvényben ez valamilyen hiány a mi gazdasági rendszerünkben."

Az Egyensúly Intézet részéről minden egyes szakpolitikai javaslatcsomagukat el szokták küldeni a politikai és gazdasági döntéshozóknak egyaránt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy néha postán is elküldik az országgyűlési képviselőknek. Emellett a tavalyi évben 33 vidéki várost látogattak meg, több kint 500 döntéshozóval beszélgettek a témában.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.