„Köszönjük
Reggeli gyors

Kicsavarnák Orbán karját a NATO-ban

13/04/2022 07:10

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Abban az értelemben mindenképpen visszaütött Putyin erőszakossága, hogy miközben az ukrajnai háborúval el akarta rettenteni a NATO-t a további keleti terjeszkedéstől, most már a hivatalosan semleges Finnország és Svédország is fontolóra vette az atlanti szövetséghez való csatlakozást. De mit lépne erre Magyarország? Hogyan úszhatja meg Putyin a felelősségre vonást, és mit írt Medvegyev az ukránokról? Nemzetközi lapszemle.

2022. április 13. Lapszemle 20220413/KárpátiJános
05:11
00:00

A CNN szerint amennyiben Finnország és Svédország benyújtaná csatlakozási kérelmét a NATO-nak, akkor a tagországok és a NATO-illetékesek körében is csaknem egyöntetű támogatásra találnának. Az egyetlen komoly ellenkezés Magyarország részéről lenne várható, hiszen Orbán Viktor közel áll Putyinhoz. A szövetség tisztségviselői viszont úgy vélik, „képesek lennének kicsavarni Orbán Viktor miniszterelnök karját”.

NATO-csúcs Brüsszelben
 
NATO-csúcs Brüsszelben
 
Brüsszel, 2017. május 25. Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára Brüsszelben 2017. május 25-én. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Fotó: Stephanie Lecocq
 

 

A CNN kiemeli, hogy a Nyugat nagyrészt egységet mutat Oroszországgal szemben, legyen szó akár a gazdasági szankciókról, akár az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról, de vannak kihívások. Amennyiben például kiderülne, hogy Oroszország vegyi, tömegpusztító fegyvert vetett be Ukrajnában, hatalmas nyomás nehezedne a NATO-ra, hogy az eddiginél tevékenyebb szerepet vállaljon a háborúban. A CNN úgy tudja, hogy a NATO-tagok már meg is vitatták, hogy milyen lépéseket kellene tenni ebben az esetben, de a részleteket nem tárják a nyilvánosság elé, nehogy az oroszok megelőző akciót hajtsanak végre. A NATO beavatkozása katonai konfrontációt kockáztatna Oroszországgal.

A másik kihívás a CNN szerint az, hogy ha a szankciók az orosz energiára is kiterjednek, az a nyugat-európai országok lakosságának a tűrőképességét fogja próbára tenni. Ha Nyugat-Európában végül fontosabbnak minősítik a gazdasági szempontokat, akkor Putyin megúszhatja, hogy háborút indított a szomszédja ellen. Egyelőre azonban megvan az egység, és Oroszország erős embere a jelek szerint évekre kitaszítottá tette saját országát - zárul az elemzés.

Lendvai Pál a bécsi Der Standardban azt írta, hogy a Moszkva által hivatalosan használt különleges katonai művelet fogalma mögött valójában az ukrán nemzet elleni megsemmisítő célú háború zajlik, és erre bizonyítékok vannak. Ehhez képest Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke olyan írást tett közzé, amelyben azt állítja: a Szovjetunió széthullása után radikálisok írták meg az ukrán államiság áltörténetét, amelynek hősi csarnokában „állattani értelemben vett nácik, zsiványok és kollaboránsok” találhatók. Egy ilyen Ukrajnának ugyanaz lesz a sorsa, mint a Harmadik Birodalomnak - idézi Lendvai Medvegyevet, aki szerint a bucsai mészárlást ukránok követték el, miként ukrán provokáció volt a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadás is, hogy embertelennek állítsák be Oroszországot, ezek a náci zászlóaljbeli és területvédelmi vadállatok képesek saját békés lakosaikat is legyilkolni - állítja Medvegyev, és hozzáteszi: az ukrán identitás egyetlen hamis, „fake” állítás, amely mindent elnyelő hazugságból és oroszellenes méregkeverésből táplálkozik.

Az orosz propagandának, amely a náci rezsimhez hasonlítja Ukrajnát, és amely azt hangoztatja, hogy nem is létezik ukrán önazonosság és kultúra, az a célja, hogy előkészítse és igazolja a megsemmisítő hadjáratot a nácinak és bűnösnek bélyegzett tömegek ellen - írja a Der Standard publicistája.

Medvegyevnek a „Fake”-ről szóló írása mellett felhívja a figyelmet egy bizonyos Tyimofej Szergejcev nevű szerző cikkére, amelyben az áll, hogy a náci rendszer elleni igazságos háború elkerülhetetlen velejárója az a keménység, amelynek jegyében meg kell büntetni a lakosság egy részét.

Lendvai Pál arra is kitér, hogy mindeközben két neves orosz közgazdász, Vlagyiszlav Inozemcev és Szergej Gurjev - egy ideje mindketten Nyugaton tevékenykednek - nemrégiben cikket jelentetett meg a Frankfurter Allgemeinében, valamint a Neue Zürcher Zeitungban. Szerintük a hazugságnak és az erőszaknak az a keveréke, ami a Putyin-rezsimet jellemzi az ukrajnai háborúval kapcsolatban, valójában a fasiszta államoknak, illetve a lakosságot megfélemlítő diktátoroknak a klasszikus eljárásmódja.