"Politikai eszközként használják a menekültekre kapott pénzt"
8/06/2022 00:42
| Szerző: Nemes Gábor/Klubrádió
A lengyel és a magyar kormány menekültekkel kapcsolatos magatartását is elemezték a brüsszeli székhelyű think tank, az Európai Politikai Központ konferenciáján. A háború elhúzódik, tehát hosszabb távon is megoldást kell találni az ukrajnai menekültek problémájára. Elsősorban a legtöbb menekültet befogadó Lengyelországban, de másutt is. Eközben a lengyel kormány, kritikusai szerint, nem tesz eleget a probléma megoldására, sőt, saját belpolitikai érdekeit helyezi előtérbe, amikor a menekültek megsegítésére érkező pénzeket szét kell osztani. Az EPC konferenciáján Magyarország szerepe is előkerült – és nem pozitív példaként.
Lengyelország frontország, a sokmilliós menekültáradattal mindenekelőtt a lengyeleknek kellett megbirkózniuk. Az első hónapokban ez sikerült is, de az ideiglenes megoldások ideje lejárt.
"Lengyelországban ma már egész más a helyzet, mint két-három hete, most már közép és hosszú távra kell gondolkoznunk. Az utóbbi három hónapban a szolidaritás hatalmas hullámát láttuk, a lengyelek spontán módon, egyénileg reagáltak, az ukrán menekültek 90%-a magánszemélyeknél lakott. De az emberek egyszerűen kifáradtak: Most már a kormánynak kellene aktivizálnia magát. Ám egyelőre nem látok rendszerszintű válaszokat a kihívásra. Miközben iszonyatosan megnőttek a lakbérek, a benzin és az alapvető élelmiszerek árai. És nő a feszültség: több százezer gyerek számára kell iskolát találni. Varsó bejelentette, hogy 75 új iskolára van szükség a menekült gyerekek számára – nyilvánvaló, hogy a következő tanév elejére ez nem lesz meg. És most már nőnek a feszültségek a helyi lakosok és a menekültek között is" – ecseteli a helyzetet Agnieszka Kozowicz civil aktivista, a lengyel migrációs fórum elnöke. A brüsszeli székhelyű elemző műhely, az Európai Politikai Központ (EPC) ukrajnai menekültek segítéséről tartott konferenciájának résztvevője nyíltan kimondta, hogy a lengyel kormány a menekültek támogatására szánt pénzeket politikai eszközként használja.
"A központi kormány más politikai nézeteket képvisel, mint a helyi önkormányzatok. Ez egy nagyon éles konfliktus. És nemcsak az együttműködésre, hanem a pénzek kiutalására is hatással van. Sok önkormányzat eddig egy fillért nem kapott a kormánytól. Ráadásul a kormány sokáig tagadta, hogy kapott volna a menekültek ellátására pénzt az uniótól. Sok önkormányzat csak akkor döbbent rá a valós helyzetre, amikor Johannson uniós biztos lengyelországi látogatása során nyilvánosan elmondta, hogy 600 millió eurót utaltak át Lengyelországnak. És persze a menekültek segítésében oroszlánszerepet vállalt civil szervezetek sem tartoznak a lengyel kormány kedvenc partnerei közé" – mondja Kozowicz, aki azért az alapvető nehézségek és szűkös erőforrások ellenére egy pozitív, rugalmas megoldásról is beszámolt.
"Az oktatás terén három lehetőséget nyújtunk a gyerekeknek. Vannak, akik a normális lengyel oktatásban vehetnek részt, vannak, akik az Ukrajnából szervezett online oktatást választják, és vannak ukrán iskolák is Lengyelországban, amelyekben ukrán tanárok az ukrán tananyagot oktatják" – mondja az aktivista. A lengyel kormányzat manipulatív hozzáállását az európai parlament képviselői is szóvá tették.
"A lengyel kormány kihasználja azt a tényt, hogy több mint hárommillió menekültet fogad be. Ezzel indokolja a pénzügyi segítséget, amelyet az Európai Uniótól kér, és persze ez is alkutényező volt, amikor az Európai Bizottság elfogadta a helyreállítási tervüket – ami lehető teszi az eddig befagyasztott uniós pénzek folyósítását. Pedig a valóságban a lengyel kormány semmit sem tesz a menekültekért. A lakosság az, aki segít és ő finanszírozza az ezzel járó költségeket. Most azt vizsgáljuk a parlamentben, hogy hogyan tudjuk a pénzt az önkormányzatokhoz eljuttatni, amelyek valóban segítik a menekülteket. Én nem gondolom, hogy a jogállamisággal minden rendben lenne Lengyelországban. Tartunk tőle, hogy az ellenzéki önkormányzatok nem kapnak a pénzből, minden a kormánypártiaknak jut. Miközben éppen az ellenzéki irányítású nagyvárosok fogadták be a legtöbb menekültet. Erre még nincs megoldásunk" – mondja Fabienne Keller francia politikus, az Európai Parlament liberális képviselője. Pedig az idő sürget, az önkormányzatok már régen elérték lehetőségeik határát. Rafal Trzaskowski, Varsó ellenzéki polgármestere néhány napja Brüsszelben azt kérte Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöktől, hogy ne csak a kormánynak, hanem közvetlenül az önkormányzatoknak is küldjön a pénzt. Ha erre nem sikerül jogi megoldást találni, akkor a bizottság legalább érvényesítsen szigorú előírásokat a pénzek felhasználásánál.
Az EPC konferenciáján Magyarország szerepe is előkerült – és nem pozitív példaként.
"A menekültkérdés kezelése elsősorban az állami felelőssége és a mai vitában kiderült: ennek a felelősségnek az államok nem mindig tesznek eleget. A magyarországi választások sajnos itt kifejezetten veszélyes következményekkel jártak. Nemcsak arról van szó, hogy Magyarország és néhány tagország eleve másként viszonyul Oroszországhoz, mint a többiek, és nem hajlandó keményen fellépni az orosz invázió és következményei ellen. Van egy másik tényező is: ugyanezek az országok az utóbbi években tudatosan felszámolták a menekültvédelmi rendszerüket. Nem is szólva arról, ahogy az integrációt és a beilleszkedést kezelik. Ezzel párhuzamosan feszültség van az állam és a civil szervezetek között a menekültkérdés kezelését illetően. A civil szervezetek néha állami nyomás alá kerülnek. Itt az ideje, hogy békén hagyják őket. Ami most van, az egyáltalán nem segít a helyzet megoldásában" – mondta Catherine Woollard, a menekültek jogait és érdekeit védő európai ernyőszervezet, az ECRE elnöke.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.06.07., kedd 18:44
Riporter: Nemes Gábor
