Kína gazdasági érdekeit szolgálja Magyarország az EU-ban
7/05/2021 08:00
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Kínai befektetések állnak amögött, hogy Magyarország megakadályozta az Európai Uniót abban, hogy bírálatot adjon ki Kína a hongkongi választójogi reformja ügyében. A Der Spiegel szerint egyéb okok miatt az EU e héten leállította a Kínával kötött beruházási megállapodás ratifikálását. A francia jobboldali napilap, a Le Figaro is megírta, hogy Orbán Viktor mintegy privatizálja az egyetemek több mint 70 százalékát.
Magyarország megakadályozta, hogy európai uniós nyilatkozat szülessen a vitatott hongkongi választójogi reform ügyében. A tagországok külügyminiszterei közös állásfoglalásban akartak hangot adni bírálatuknak, de Budapest ezt meggátolta. A magyar fél azzal érvelt – egyedüli tagországként – a közös állásfoglalás ellen, hogy az EU-nak nem kell minden egyes, Kínával kapcsolatos fejleményre nyilatkozattal reagálnia. A Der Spiegel hírmagazin – részben a német dpa és a francia AFP hírügynökség tudósítása alapján – olyan, diplomáciai körökben keringő véleményeket idéz, miszerint a magyar elutasítás mögött a kínai befektetések állnak. Brüsszelben már évek óta aggodalommal figyelik, hogy Peking – gazdasági projektek révén – igyekszik kiterjeszteni befolyását Kelet- és Dél-Európára. Az úgynevezett Új Selyemút kezdeményezéssel Kína költséges infrastrukturális fejlesztési programokat kínál, többek közt Magyarországnak.
A Der Spiegel emlékeztet arra, hogy a márciusban elfogadott hongkongi választójogi reform uniós tisztségviselők szerint sérti a város autonómiáját, hiszen azzal Peking ellenőrzéshez jutott a jelöltek kiválasztása fölött, és meghatározott indulókat kizárhat a versenyből. Az utóbbi időben jelentősen romlott az EU és Kína viszonya. Az unió büntető intézkedéseket foganatosított a Hszincsiang tartományban élő ujgur kisebbséggel való bánásmód miatt, mire Peking ellenszankciókkal reagált. Viszontválaszként az EU e héten jégre tette a Kínával kötött beruházási megállapodás ratifikálását.
A Le Figaro is a magyar közérdekű alapítványokról ír
Jobb későn, mint soha: most már a Le Figaro, a legbefolyásosabb francia jobboldali napilap is megírta, hogy Orbán Viktor mintegy privatizálja az egyetemek több mint 70 százalékát. Tizenegy felsőoktatási intézményt helyez kvázi-magánjellegű testületek – hivatalos elnevezéssel közérdekű alapítványok – felügyelete alá. Az alkalmazottak kikerülnek a közszolgálati jogállásból, az intézmények vagyona pedig az állami tulajdon köréből. Az ellenzék elítéli és választási manővernek tartja az intézkedést – állapítja meg a Le Figaro.
16 millió vakcina Magyarországnak
Akarod-e, hogy Magyarországon juss hozzá a Szputnyikhoz? – teszi fel a kérdést a szlovákiai olvasóknak a Denník N című pozsonyi lap, annak nyomán, hogy Magyarország megnyitotta a regisztráció lehetőségét a Magyarországon élő külföldi állampolgárok, a külföldön élő magyar állampolgárok, illetve a kisebbségi magyarok számára. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök március közepén a Kossuth Rádióban bejelentette: Magyarországnak 16 és felmillió ember számára van szüksége vakcinára, hogy a határon túli magyarokat is beolthassák.
Az előző szlovák kormányfő példája figyelmeztetés
Egy kis lapszemle a lapszemlében: ugyanez a Denník N ismerteti a Foreign Policy amerikai magazin cikkét, amely szerint Igor Matovič, az előző szlovák kormányfő, most pénzügyminiszter „akkor boldogabb, ha gyűlölik őt”. Az idézett elemzés szerzője úgy fogalmaz: Matovič példája figyelmeztetés az olyan korrupcióellenes harcosokkal szemben, akiknek nincs kormányzati tapasztalatuk. Unortodox politikusként került hatalomra, tehetséges szónok és tüzes korrupcióellenes harcos, aki a kormányzó elittel elégedetlenek hangadójaként építette fel a saját imázsát – írja. Matovič pártja, az OĽaNO strukturálatlan, és nincs konzisztens programja – sokkal inkább tiltakozó mozgalomra emlékeztet, mintsem politikai pártra. Egy év kormányzás után azonban a mozgalom népszerűsége visszaesett, és a közvélemény 84 százaléka megvonta bizalmát Matovičtól.
Fegyelmi büntetés szabható ki a lengyel bírák döntéséért is
Végül arról, hogy a Politico amerikai portál európai kiadása ismerteti Evgeni Tancsevnek, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnokának az elmarasztaló szakvéleményét a lengyel bírák fegyelmi felelőssége tárgyában. A főtanácsnoki álláspont nem köti ugyan az unió legfőbb igazságszolgáltatási testületét az ítélet meghozatalakor, de azt rendszerint figyelembe veszik.
A Politico felhívja a figyelmet arra, hogy ez a konkrét ügy része annak az átfogóbb harcnak, ami egyfelől Varsó és Budapest, másfelől Brüsszel között dúl a jogállamiság kérdésében. Tancsev, a neves bolgár jogtudós szakvéleménye szerint ellentmond az uniós jognak az, ahogyan a lengyel előírások rendelkeznek a bírák fegyelmi felelősségéről – nevezetesen abban, hogy fegyelmi büntetés szabható ki azért is, ahogyan az érintett bíró ítélkezett. A büntetés lehet a bíró felfüggesztése, illetve fizetésének csökkentése. Már önmagában az, hogy fegyelmi büntetés szabható ki a meghozott ítélet tartalma miatt, „dermesztő hatást” válthat ki más bírákban – figyelmeztet a főtanácsnok, és megállapítja: ez a szabályozás nem biztosítja az ítélkezés politikai befolyástól való mentességét, aláássa a bírói függetlenséget.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.05.07., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János