Kínának kémkedett az EU-s „Gary Cooper”?

Új ablakban

2020. január 23. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.01.23.)

05:23

00:00

Zsidó holokauszt-túlélőből muszlim matróna

Ezekben a hetekben, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulója körül számos holokauszttal kapcsolatos, eddig nem közismert történet bukkan fel a nemzetközi médiában. Ma reggel a Washington Postban találtam egy ilyet, mégpedig arról, hogy miként lett Helene-ből, a zsidó holokauszt-túlélőből Leila, egy Izraelben élő muszlim család matrónája, jelenleg 36 unoka boldog nagymamája.

Helene Berschadsky születésének ideje és helye nem pontosan tisztázott. 1942 vagy '43, valamelyik gyűjtőtábor, szüleinek nagyon szűkszavú elmondása szerint valahol Ausztriában vagy Magyarországon. A jeruzsálemi Jad Vasem nyilvántartásai sem adnak pontos választ. Ami biztos tény, az, hogy Helene apja orosz zsidó, anyja pedig magyar zsidó volt, a gyermek a táborban született, és állandóan rejtegetni kellett az őrök elől. Ebben a tábor orvosa volt a segítségükre, akinek a lakrészében Helene anyja afféle bejárónői feladatokat látott el. A tábor felszabadulása után a család egy ideig egy jugoszláviai átmeneti táborba került, majd 1948-ban Palesztinába költözött, és Helene Haifán nevelkedett. Ott ismerkedett meg Mohammeddel, és egymásba szerettek. Apja nem volt ugyan vallásos, de nagyon megharagudott rá, a fiatalok mégis összeházasodtak, és 1960-ban egy Umm al-Fahm nevű, Názárettől délre található arab városba költöztek. Helene Bershadskyból Leila Dzsabarin lett, az orosz, a magyar és a héber mellé arabul is megtanult. Idővel apja is megbékélt, anyjával viszont mindig is közel maradtak egymáshoz. Ő maga 1973-ban tért át a muszlim hitre, legfőképpen gyakorlatias megfontolásból: a törvény értelmében a zsidó anya gyermekei zsidónak számítanak, így a fiúkat besorozhatták volna az izraeli hadseregbe. Saját gyökereiről sokáig nem beszélt a családban: muszlim unokái csak 2012-ben szereztek tudomást arról, hogy a nagymama holokauszt-túlélő, amikor egy nyugdíjintézeti tájékoztatáson egy kormányzati tisztviselőnek feltűnt, hogy Leila héber-arab tolmácsteendőket lát el a körülötte ülő muszlim asszonyok számára. Ez a tisztviselő aztán hozzásegítette, hogy Leila átvergődjön a bürokrácia akadályain, és megkapja a holokauszt túlélőinek járó juttatásokat, mert adatai korábban valami miatt nem kerültek be a rendszerbe.

Csokornyakkendős diplomatából kínai kém?

Úgy alakult, hogy ez a mai lapszemle nem politikai vélekedésekről, hanem emberekről szól. Leila mellett a másik főszereplőm Gerhard Sabathil, az Európai Unió volt diplomatája, aki ellen Németországban vizsgálat folyik, Kína javára folytatott kémkedés gyanújával, bár egyelőre nem vették őrizetbe. Az ügyről a Politico című amerikai portál európai kiadása számol be.

A múlt héten házkutatást tartottak az egykori diplomata németországi rezidenciáján, valamint jelenlegi alkalmazójának, az EUTOP elnevezésű, németországi lobbicégnek az irodáiban. Sabathil 2017-ben lett az EUTOP berlini irodavezetője, tavaly pedig ugyanezt a pozíciót megkapta a brüsszeli fiók élén is.

A csaknem mindig csokornyakkendőt viselő, sármos, elegáns férfi, a legkifinomultabb éttermek avatott ismerője és rendszeres látogatója, akit egy német újságíró úgy jellemzett a Politicónak, hogy „jól öltözött Gary Cooper”, több mint három évtizeden át töltött be különböző tisztségeket az EU-ban, így például egy időben ő irányította az Európai Bizottság külpolitikai stratégiai részlegét, illetve vezette a brüsszeli végrehajtó intézmény németországi képviseletét is.

A Politico azt írja, egyelőre nem tudni, hogy mennyire állnak szilárd lábakon a Sabathil elleni vádak, cége mindenesetre hevesen tagad minden, vele kapcsolatos gyanúsítást, ő maga pedig nem veszi fel a telefont. Az EUTOP honlapjáról viszont levették Sabathil személyes profilját.

Származására nézve közép-európai gyökerű. Anyja magyar, és a Politico tudomása szerint Sabathil mindmáig kettős állampolgár, német és magyar. Apja sem németországi születésű, hanem nyugat-csehországi szudétanémet, és a második világháború után kényszerűségből hagyta el szülővárosát – német nevén Ronsperget, ma Poběžovice -, ahol Sabathil nagyapja egykoron polgármester volt.

A kémkedési gyanúba keveredett exdiplomata a Politico szerint valamennyit beszél is magyarul. A lap – mondhatni, mint Pilátust a Credóban – ismerősei közt megemlíti Györkös Péter jelenlegi berlini magyar nagykövetet – a brüsszeli magyar EU-képviselet korábbi, Várhelyi Olivér előtti vezetőjét -, bár azt becsülettel hozzáteszi: „semmi nem utal arra, hogy Györkös, vagy bárki más (Sabathil) kapcsolati köréből tudott volna állítólagos kémtevékenységéről”.

Sabathil második felesége kínai, és diplomaták azt mondták a Politicónak, hogy a férfit kínai kapcsolatai miatt hívták vissza szöuli diplomáciai posztjáról.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi képünkön az igazi Gary Cooper 1943-ban (flickr.com)