„Köszönjük
Reggeli gyors

Kint is érdekesek a magyarországi összeesküvéselméletek

22/11/2019 09:28

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Néhány tipikus antiszemita tételre kérdeztek rá egy nemzetközi közvéleménykutatásban. Ennek eredménye szerint a magyarok több mint 70 százaléka tart igaznak valamilyen zsidókkal kapcsolatos hiedelmet. Ukrajnában hasonló arányokat mértek, de az ország ENSZ-képviselete azzal hárít, hogy az elnökük zsidó származású, ahogy a korábbi miniszterelnökük is. A svédeknél a megkérdezettek 4 százaléka hisz antiszemita elméletekben. A felmérésről több külföldi lap is beszámol, ahogy téma lett a kinti sajtóban egy másik hazai elmélet is, illetve annak bírósági cáfolata, ráadásul a legújabb hazai Soros-ábrázolás is bekerült a nemzetközi hírfolyamba. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

2019. november 22. Reggeli gyors-részlet/Külföldi lapszemle/Kárpáti János (19.11.22.)
04:27
00:00
Nagyjából minden negyedik európai ápol antiszemita hiedelmeket, és az arány növekvőben van Kelet-, illetve Közép-Európában – ez derül ki a New York-i székhelyű Rágalmazásellenes Liga jelentéséből, amely 14 országban készült felmérésen alapul. A tájékoztatót – részben az AP hírügynökség feldolgozása nyomán - a Fox News amerikai tévécsatornától a hamburgi Die Weltig széles körben ismerteti a nemzetközi média.

Az idén április és június között végzett közvélemény-kutatás adataiból egyebek közt az olvasható ki, hogy a megkérdezett ukránok 72 százaléka, a magyarok 71 százaléka, a lengyeleknek pedig 56 százaléka egyetértett azzal az állítással, miszerint a zsidóknak túl nagy a hatalmuk az üzleti világban.

antiszemitizmus
 
Forrás: Flickr
 

Hogy lehet ilyet mondani?

A Fox News megkereste e három érintett ország New York-i ENSZ-képviseletét, illetve washingtoni nagykövetségét, hogy reagáljanak a jelentésre. Közülük egyelőre csak az ukrán ENSZ-képviselet nyilatkozott. „Hogyan lehet a leginkább antiszemita országok egyikeként említeni Ukrajnát, amikor idén tavasszal a voksok 73 százalékával zsidó államfőt választott, és augusztusig a miniszterelnök is zsidó volt?” – tette fel a kérdést felháborodottan Oleg Nikolenko, a képviselet szóvivője.

Hozzátette, hogy ezzel Ukrajna az egyetlen olyan ország lett Izraelen kívül, ahol a köztársasági elnöki és a miniszterelnöki tisztséget is zsidó látta el. Arra nem tért ki Nikolenko, hogy milyen forrásból tájékozódott ilyen átfogó jelleggel az országok csúcsvezetőinek származását illetően. 

A Rágalmazásellenes Liga úgy találta, hogy a túlzott üzleti befolyás mellett a másik két leggyakoribb antiszemita tétel az, miszerint a zsidók hűségesebbek Izraelhez, mint a saját hazájukhoz, valamint hogy túl sokat beszélnek a holokausztról.

A felmérés szerint az utóbbi időben Olaszországban, Spanyolországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Ausztriában csökkent, Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Dániában és Svédországban változatlan szinten maradt az antiszemita nézetek elterjedtsége. A svédeknél mérték a legalacsonyabb mutatót, 4 százalékot.

Az összeesküvéselmélet után a bocsánatkérés jönne

Részben az AFP francia hírügynökség jelentése nyomán a német sajtó – így például a Die Welt, vagy a hamburgi Der Spiegel – beszámol arról, hogy a Kúria döntése értelmében a magyar kormánynak bocsánatot kell kérnie a menekültüggyel kapcsolatos, félrevezető állításokat tartalmazó kérdőívért, amit két évvel ezelőtt juttattak el a magyar háztartásokhoz.

Ebben a kérdőívben olyan összeesküvéselméleti állítások voltak a menekülteket segítő szervezetekről, hogy az úgynevezett Soros-terv értelmében akarják növelni az Európába érkező menekültek számát – olvasható a tudósításban, amely a kérdésben érintett Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatóján alapul.

A Der Spiegel cikke kitér arra, hogy a magyar menekültügyi gyakorlat értelmében, ha egy menekült biztonságosnak minősített országból érkezik, akkor alapvetően nincs igényjogosultsága menekültstátusra. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a menekült jogállás elnyerését, kivéve az olyan esetet, amikor nem biztonságos országból közvetlen repülőjárattal érkezik valaki. Tavaly nyáron az is köztudottá vált – írja az AFP nyomán a Der Spiegel -, hogy a magyar hatóságok megtagadják a menedékkérők élelmezését.

Újabb nemzetközi hírű magyar Soros-ábrázolás

Végül röviden: a Bloomberg amerikai hírügynökség arról számol be, hogy a magyar adóhatóság 100 ezer forintra megbírságolta Kovács Gergelyt, a Kétfarkú Kutya Párt – a Bloomberg megfogalmazása szerint „szatirikus mozgalom” – elnökét, mert Soros György milliárdos adakozó, illetve Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság eddigi elnöke arcképével ellátott játékpénzt nyomtatott, és az indoklás szerint megkerülte a pénzutánzatok előállítására vonatkozó szabályokat.

A hivatal elkobozta a fellelt, tízezer forintos címletű álbankjegyeket. A hírügynökség megjegyzi, hogy a Kétfarkú Kutya Párt valódi képviselői helyeket is elnyert az októberben tartott önkormányzati választásokon. Arra is kitér a Bloomberg, hogy Soros György arcképe nem először kerül be a magyarországi hírekbe: korábban az Orbán-kormány hatalmas méretű lejárató plakátjain volt látható.

MKKP-bankók
 
MKKP-bankók
 
 
Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2019. november 22., péntek 07.00
Riporter: Kárpáti János