Kis-Benedek József: Romlik a biztonsági helyzet, de Európában nem kell újabb háborútól tartani
2/01/2023 15:22
| Szerző: Klubrádió
Az orosz-ukrán háború várhatóan meghatározza majd a 2023-as évet is, de több konfliktusgócnál is növekvő feszültséget érzékelhetünk. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Reggeli Gyorsban elmondta, a Balkánon és Tajvan esetében valószínűtlen háborúk kitörése, ez nem érdeke a feleknek. A világpolitikát is megmozgató konfrontáció veszélyét inkább az iráni atomfejlesztési program folytatása hordozhatja magában.
Az elmúlt hetekben válságos lett a helyzet Szerbia és Koszovó között, ugyanakkor bízhatunk abban, hogy a NATO a jelenlévő KFOR erők (a szövetség parancsnoksága alá tartozó békefenntartó haderő) révén kezelni tudja a konfliktust – mondta Kis-Benedek József. Az Európai Unió pedig - elsősorban a koszovói albánokra gyakorolt – gazdasági nyomással tudja a békés tárgyalás felé mozdítani a feleket.
A biztonságpolitikai szakértő szerint az atomprogramját tovább folytató Irán az utóbbi időben erősebbnek érzi magát, mivel Oroszországgal „érdek és dacszövetséget” kötött. Izrael évek óta igyekszik akadályozni Irán fegyverszállításait és csapatösszevonásait; de az új kormány, amiben több szélsőséges foglal helyet és amiben vallási vezetők kerültek miniszteri pozíciókba várhatóan sokkal keményebben fogja követelni Irán megbüntetését – véli Kis-Benedek. Tehát Izrael egyre inkább felkészül, hogy Irán előretörését, katonai megerősödését megakadályozza. Ha Irán a „80 százalékos dúsított urán szintről emel 90-95 százalékos szintre, ami azt jelentené, hogy képesek atomeszközt előállítani” vízválasztó lehet. Ennek a lépés nagy eséllyel az lenne a következménye, hogy Izrael és az Egyesült Államok korlátozott célú csapást mér Iránra.
Emellett mindig érdemes figyelemmel kísérni Észak-Korea mozgását is: Kim Dzsongun egyre inkább olyan módszereket alkalmaz, amelyek a Dél-koreai vezetés számára nem elfogadhatóak és Japán is egyre idegesebb „az ország felett átrepülő rakéták” miatt – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti háború két éve orosz beavatkozással jutott nyugvópontra, de a probléma továbbra sincs megoldva. A Hegyi-Karabahban élő örmények erősödő Azerbajdzsánnal néznek szembe és jelenleg nem számíthatnak az oroszok támogatására. „Ez egy alacsony intenzitású konfliktus, amely magában hordozza egy helyi háború kirobbanásának lehetőségét” - véli Kis-Benedek. Oroszország elemi érdeke, hogy ne robbanjon ki újabb fegyveres konfliktus a FÁK országok térségében, mert az megkövetelné részükről a beavatkozást, de erre most nincs kapacitásuk.
Jelenleg az oroszok fő prioritása annak a négy ukrán megyének a teljes ellenőrzés alá vonása, ahol lezajlott a népszavazás. Ezzel párhuzamusan folyamatosan és sikerrel gyengítik Ukrajna infrastuktúráját. Nagyobb, átfogó támadásra azonban nem lehet számítani, várhatóan hasonló szintű összecsapások lesznek, mint az elmúlt hónapokban.
Igaz, hogy Ukrajna egyre több eszközt kap, erősödik a légvédelme, de az amerikai Patriot-rakétáktól nem kell csodát várni, nem fognak velük drónokra vadászni. Most arra lehetnek alkalmasak, hogy egy kényes objektumot védjenek vele, ami lehet Kijev egy érzékeny területén, például ahol az adminisztráció zajlik, de az is lehet, hogy inkább a zaporizzsjai atomerőmű védelmére fordítják majd – latolgatott a szakértő.
A másik fontos kérdés, hogy lőszerből melyik fél mennyire van ellátva. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint több lőszert kellene küldeni Ukrajnának, csakhogy a nyugati készletek is végesek, szintfenntartásra valók, a szövetségben kialakított logisztikai rend békeidőre optimalizált. A másik oldalon, az oroszországi lőszergyárak sem hadigazdálkodásra vannak berendezkedve, így ott is probléma az utánpótlás.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Kiemelt kép: MTI/AP/Efrem Lukackij
2023.01.02., hétfő, 07:11
Riporter: Szénási Sándor
