Eszkalálódik-e az iráni konfliktus?
11/01/2020 18:14
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Trump minapi sajtótájékoztatója után lehiggadhatunk egy darabig, feltehetően nem eszkalálódik az iráni konfliktus, feltehetően békésebb hónapok következnek – nyilatkozta a Klubrádiónak Barbara Slavin, az Atlantic Council egyik igazgatója, a téma szakértője, miután nemzetközi felháborodást váltott ki és káoszt okozott mindaz, ami 5 nappal előtte sűrű egymásutánba történt. Ezzel együtt nem vehetjük készpénznek, ami elhangzott, mert Trump egyrészt kiszámíthatatlan és az ösztöneire, de nem a szakértőira hallgat. Irán felmondta – Amerika után, és Amerika fenyegetésére reagálva – az atomalkut, persze kérdés, hogy ezt mennyire kell komolyan venni, vagy csak fenyegetés volt az ő részéről is – erről pedig Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője nyilatkozott rádiónknak.
Én abban reménykedem, hogy innentől a feszültség bizonyos mértékben mérséklődni fog, de azért az világos, ugye, hogy a válságnak nincs vége?! Trump újabb iráni szankciókat jelentett be. Ugyanakkor nagyon bizarr kijelentést tett, mert azt mondta, hogy közös érdeke Iránnal együtt Washingtonnak is, hogy az Iszlám Államot legyűrjék. Mondta ezt azok után, hogy épp azt a gyilkolta le, aki egyik felelőse és egyik legrutinosabb katonája volt ennek a harcnak Irán részéről, Kaszim Szulejmáni. De hálásak lehetünk azért, hogy legalább nem üzent hadat Iránnak.
Cs. J.: Szóval komolyan aggódott, hadüzenetet küld Trump?
Igen, kifejezetten. Az éjszakai iráni támadás után. De nem lett halálos áldozata, talán ennek köszönhető, hogy elkerültük a hadüzenetet.
Cs. J.: Előtte az iráni külügyminiszter, Javad Zaríj viszont állami terrorizmussal vádolta meg Amerikát. Szulejmáni meggyilkolása az volt?
Állami terrorizmusnak nevezni ezt - csupán stratégiai baklövés volt, mindenesetre az ország második tekintélyesebb vezetőjét legyilkolni – aki nem terrorista vezér, nem az ISIS vezetője volt, hanem iráni katonai - meggyőződésem szerint a nemzetköz törvényekbe ütköző cselekedet.
Cs. J.: Akkor törvényt sértett a Fehér Ház?
Nem vagyok szakértő, de nem egyszer előfordult már, hogy nemzetközi törvényeket szegett meg a Fehér Ház. Például a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, amikor a gyanúsított terroristákat illegális módszerekkel kínozta.
Cs. J.: Másrészről a demokraták szerint a háborús felhatalmazás 1973-as törvényére hivatkozva azt mondják, az elnök megkerülte a törvényhozókat, illetve csak a demokratákat – ha pontosak akarunk lenni.
Miután nem üzent hadat és nem kezdett a mostani ismereteink szerint háborúba, vagy legalábbis a fejlemények egyelőre nem jutottak odáig, így nem sértette meg ezt a törvényt. Mindenesetre nem ez az első eset az elnök részéről, hogy tekintet nélkül a nemzetbiztonsági szempontokra elhallgatta tervét a demokraták elől.
Cs. J.: Bebizonyosodott azóta, amire hivatkozott az elnök Szulejmáni meggyilkolását indokolva, hogy ketyegett a bomba, Irán már a kanócon tartotta a kezét?
Nem, dehogy is, egyáltalán. Semmilyen bizonyítékot nem tudnak produkálni, mi indokolta a merényletet.
Cs. J.: Meg lehet bízni ezek után Donald Trumpban?
Nem, nem. Állandóan hazudik. minden nap 20-szor legalább. Ugyan miért hinnénk neki?
Cs. J.: Akkor jogos az a törvény, amit a demokraták szorgalmaznak, hogy beleegyezésük nélkül Trump semmilyen katonai akciót nem intézhet Irán ellen?
Igen, szükség van rá, de mindegy, mert az elnök úgyis semmibe veszi ezt a törvényt is.
Cs. J.: Az ajatollah megfenyegette Washingtont, hogy a térséget minden amerikai katonának el kell hagynia. Képes lesz ezt keresztül vinni?
Szerintem Irakot és Szíriát el kell hagynia, de maradni fog Kuvatiban, Katarban, Szaúd-Arábiában és az Arab Emírségekben.
Cs. J.: Következménye?
Az Iszlám Állam sokkal erősebb lesz a mostaninál. Kemény időknek néz elébe az Egyesült Államok. Irán és vele együtt Irak is meg fog erősödni. Pontosan az ellentétje fog annak bekövetkezni, amit most Trump ezzel a katonai akcióval el akart érni.
Cs. J.: Szóval lehet itt még drámai fordulat?
Nézze, soha ne mondd, hogy soha. Ennél az elnöknél ugyanis nem lehet tudni, mit hoz a holnap.
Cs. J.: Iszonyúan mély a republikánusok és a demokraták közti politikai szakadék – mi ennek a magyarázata?
Trump felmondta azt az iráni atompaktumot, amit a demokraták hoztak tető alá. Csodálkozik ezen mindezek után?
Cs. J.: Most már Irán is felmondta ezt a paktumot. Tudnak még valamit tenni az ötök, akik bennmaradtak?
Szerintem nagyon nehéz lesz bármit is tenniük Amerika nélkül. Káosz van. Nem fognak tudni kereskedni velük, amúgy pedig Európa nem tudta kellőképpen kompenzálni Iránt azért cserébe, amit atomprogramjával feláldozott. Ezért kezd összeomlani ez az egyezmény.
Nos, ezek után kérdeztük meg Brüsszelt. Kérdéseinkre Peter Stano felelt, az Európai Bizottság külügyekért és biztonságpolitikáért felelős szóvivője.
Az Európai Unió továbbra is rendkívül aggályosnak ítéli meg s a jelenlegi biztonsági helyzetet, mert az elmúlt napok eseményeinek súlyos következményei lehetnek, ezért mi a magunk részéről arra szólítjuk fel a térség országait, hogy tegyenek meg mindent a konfliktus eszkalálódásának elkerülése érdekében.
Cs. J.: Ha jól értem, önöket nem nyugtatta meg az, amit Trump elnöktől hallottak?
Múlt péntek óta semmi mást nem látunk itt, mint a konfliktus eszkalálódását. A térség annyit szenvedett már, és még innen is van lejjebb. A feleket folyamatosan arra szólítjuk fel, hogy fogják vissza magukat az amúgy is kiélezett helyzet további eszkalációjától. Brüsszel ugyan nem aktív résztvevője az ottani történéseknek, de partnere az érintett feleknek, és igyekszik közvetíteni.
Cs. J.: Teherán bejelentette, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek az Irán és az 5+1 szereplő (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína) által 2015-ben megkötött atompaktumot, az úgynevezett JCPA-t. Ez csak egy fenyegetés vagy komolyan kell venni? Mit gondolnak erről Brüsszelben?
Az iráni partner bejelentését arról, hogy innentől kezdve nem tartja magát a nukleáris megegyezéshez, nagyon sajnáljuk. Ugyanakkor a bejelentés nem feltétlenül jelenti azt, ami. Szerintem vessük össze a szavakat a tettekkel, és csak azután ítélkezzünk. E tekintetben számunkra mindig az Nemzetközi Atom Energia Ügynökség értékelése a legfontosabb. Mi alapvetően nekik hiszünk. Egyrészt mert független intézménynek tartjuk, másrészt pedig folyamatosan elemzi, monitorozza az iráni nukleáris létesítményekben zajló folyamatokat. Amíg ők nem jelzik felénk a bajt, addig mi azt mondjuk, egy dolog bejelenteni valamit, de egy másik, hogy a szavakat majd tettek is követik-e.
Cs. J.: De felkészülnek arra, ha Irán szavait mégiscsak tettek követik, és valóban felmondja az Egyesült Államok után ő maga is az atompaktumot? Van erre az esetre forgatókönyvük?
Nézze, először is tisztázzuk azt, mi az Európai Unió véleménye a JCPA(Dzséj, szi, pi, éi)-ről. Ez életbevágóan fontos egyezmény nem csak a régió biztonsági architektúrája szempontjából, hanem általában véve az atomsorompó egyezmények történetében. Az egyezmény annak is ékes bizonyítéka, hogy mit lehet elérni a diplomácia eszközével. Azt, hogy érdekeltté lehetett tenni a feleket abban, hogy tárgyalóasztal mellett oldják meg a problémáikat. Egy olyan egyezményről beszélünk, ami garanciákat ad és elköteleződéseket támaszt a felekkel szemben, és azt kell mondjam, hogy mindezidáig ez a megegyezés kiválóan működött, mert minden fél tartotta magát a bennefoglaltakhoz. Mivel a térségben ennek nincs alternatívája, ezért határozottan kiállunk mellette és ösztönözzük a feleket, hogy tartsanak ki, mert az atomsorompó létesítésére ennél jobb megoldás nincs egyelőre.
Cs. J.: Tárgyaltak, tárgyalnak az adott válságos helyzetben az érintett felekkel?
Mi ugyebár csak közvetítők vagyunk, de ettől még nem kevésbé fontos a szerepünk a nukleáris egyezmény fenntartásában. Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főszakértője változatlanul betölti – elődjéhez hasonlóan – a koordinátor szerepét, hogy életben tartsa az egyezményt. Igen a válaszom, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot nem csak az érintett három uniós országgal, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsának másik két szereplőjével, Kínával és Oroszországgal is annak érdekében, hogy ne szűnjön meg az atompaktum.
Cs. J.: Az Egyesült Államokban - az elnökkel talán az élen, de a világ más pontján is - az atomalkuval szembeni szkeptikusok szerint Irán titokban továbbfejleszti atomarzenálját és még pénzt, támogatást is kap hozzá. Mi erről az ön véleménye?
Mi, mint koordinátorok vagy közvetítők alapvetően csak abban hihetünk és bízunk, amit a Nemzetközi Atom Energia Ügynökség a tudomásunkra hoz. Mivel ez egy független szervezet, kételkedni nincs jogunk az ő megítélésében és helyzetelemzésében. Ezért a mi a saját álláspontunkat is az ő értékelésük alapján tudjuk csak kialakítani. S mivel a jelenlegi állapotban nincs okunk feltételezni, hogy Irán nem tartja be az egyezményben foglaltakat, csak azt mondhatjuk, amit a Nemzetközi Atom Energia Ügynökség is mond, hogy Irán békés célokra fejleszti és használja az atomenergiát.
Cs. J.: Donald Trump tegnap azzal is érvelt ennek kapcsán, hogy amúgy is hamarosan lejár az egyezmény határideje. Igaz ez, és mikor? A következő lépés tehát újra leültetni a feleket a tárgyalóasztalhoz?
Nézze, ebben a stádiumban nekünk egyelőre az a feladatunk, hogy szemünket Iránon tartsuk, hogy az betartsa a rá nézve kötelező ígérvényeket, továbbá az, hogy életben tartsuk az atomalkut. A partnereket figyelmeztetjük és óvjuk a szélsőséges megnyilatkozásoktól, mert az elmúlt pár nap valóban feszült helyzetet teremtett a partnerek között. Ezért csak azt tudjuk megismételni, hogy mindenki higgadjon le és nem fokozza a feszültséget. Mindenkinek vissza kell térnie a normális politika menetrendhez és diplomáciai úton rendezni a kialakult konfliktusokat.
Cs. J.: Talán korai még kérdezni, de azok után, hogy az Egyesült Államok mintegy sugallta, hogy akár tárgyalóasztalhoz is leül egy újabb egyezmény megírásához Iránnal és a szövetségeseivel, felvették már a kapcsolatot ez ügyben Washingtonnal?
Az elmúlt napokban az Európai Unió a legkülönfélébb szinteken és a tagállamok képviselői is felvették a kapcsolatot az összes érintett féllel. Ma pedig Brüsszelben a külügyminiszterek tanácsa összeül, és mi abban reménykedünk, hogy sikerül egy olyan közös álláspontot kialakítani, amely a jövőben akár azt is jelenthetné, hogy Brüsszel is képvisel egy bizonyos és egyöntetű véleményt Irán és az atomalku kérdésében. Hogy Brüsszel több lehet pusztán egy koordinátornál, akár külön entitás e tekintetben is – nyilatkozta a Klubrádiónak Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai ügyekben illetékes szóvivő.
Csernyánszky Judit interjúi a 2020. január 11-i Hetes Stúdióban hangzottak el.
