Kocsmaprogram: közösségi rendezvényekhez akár jó is lehet, csak ne klientúraépítésre menjen a támogatás

A kormány kocsmaprogramot hirdet, ez vonatkozik bárokra, borozókra is. Ezer lakos alatti településekről van szó, sok helyen megszűntek a kocsmák, és a kormány úgy gondolja, hogy azok fontos közösségi hely(szín)ek voltak – bár elsősorban a férfiak számára, jegyezte meg műsorvezetőnk.

Erről kérdeztük Kovách Imre szociológust az Esti gyorsban, aki azt mondta: a férfiak közössége is része a vidéki közösségi életnek, ami iránt egyre erősödő igény van, vagy azért, mert ennek a helyszínei teljesen hiányoznak, vagy azért, mert megvannak, és ott olyan beszélgetések is folynak, amelyek felemelik a helyszín minőségét a közösségformálásban a sör- és pálinkaivás mellett.

Nem egy helyen tapasztalható – elsősorban külföldön –, hogy ezek a funkciók kibővíthetők, és a kocsma vagy a „férfiak által látogatott hely” könnyen válhat napközben olyan közösségi találkozóhellyé is, amely korábban nem volt meg. Lehet látni, hogy napközben például nők árusítanak lekvárt vagy befőttet ilyen helyeken. Angliában ezek kora estig akár családi programok helyszínei is lehetnek – fűzte hozzá műsorvezetőnk.

Kovách Imre elmondta, minden pénznek helye van, ami kistelepülésekre érkezik. Ha csak az „ivófunkcióval rendelkező teret” hozzák rendbe, az se baj, de a közösség szerveződésének a tere nagyon könnyen bővíthető, és ő inkább adna prioritást azoknak a pályázatoknak, amelyek az utóbbi célokat fogalmazzák meg.

Mit jelent a közösségszervezés ez esetben? Lehet szó hagyományápolásról, vagy bármiről, ami az emberek összejöhetnek, erősíthetik a kapcsolataikat egy olyan világban, amikor a vidéki lakosság is negatív értelemben individualizálódik, tehát kezd magára maradni. Van egy másik aspektusa is a dolognak, ha klientúraépítésre mennek a támogatások, annak „kevesebb társadalmi haszna lenne”.

Kérdésre válaszolva Kovách Imre elmondta, azt tapasztalja, hogy egyre nagyobb igény van politikai témájú beszélgetésekre; ha nem is annyira az ezer fő alatti falvakban, de a kisebb településeken sok politikai változás volt tavaly június óta, és ez nem a semmiből alakult így. Akármilyen célból is jönnek össze az emberek, előbb-utóbb elkezdenek közügyekről eszmét cserélni. Ha a nagypolitika alkalmasint messze is van a falusi kiskocsmától, a helyi ügyek nem, és ezeket is egyre inkább megtárgyalják. A helyi hatalom képviselői nem nagyon tudnak elbújni az emberek elől nemcsak ezer fő alatt, hanem néhány ezres közösségekben sem – fűzte hozzá.

Megismételte: nagyon örülne, ha az erre kiírt pályázatokba belefoglalnák, hogy az mi módon járul hozzá közösségek rendezvényeinek a biztosításához. Ilyenekre nagyon gyakran nincs tér kisebb falvakban, ez lehet egy újrainduló, akár politikai ügyeket is megvitató beszélgetés alapja, ebben emelkedő igényt tapasztal a szakértő, ha nem is minden helyen. Jó lenne az is, ha valamilyen közösséghez csatlakoznának, akik korábban egyedül voltak – tette hozzá

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszás ikonra kattintva. Kiemelt kép: Fortepan/Szalay Zoltán