"Könnyen átállíthatják Ukrajnát az oroszok, de Magyarországon nem kell félni"
24/02/2022 17:18
| Szerző: Klubrádió
Az elsöprőnek tűnő orosz támadás és az ukrán társadalom erős megosztottsága miatt, Putyin könnyen célt érhet Ukrajnában. Mire a Nyugat hatékonyan reagálni tudna, az oroszok célt is érhetnek, és létrejöhet egy új, oroszbarát kijevi kormány, valamint egy kikerekedett Oroszország. NATO-tagországot azonban aligha fognak megtámadni, mert ők is tisztában vannak az erőviszonyokkal. Ez nem lenne olyan egyszerű, mint Ukrajnának nekimenni. Erről beszélt Szenes Zoltán volt magyar vezérkari főnök.
Igazából nagy ellenállás nincs az ukrán haderő részéről a támadó oroszokkal szemben, legalábbis egyelőre ez látszik a hadműveletek február 24-i hajnali kezdete óta, annak ellenére sem, hogy a korábbi hírek szerint a Donyec-medencében, a kelet-ukrajnai szakadár államok közelében a központi kormányzat mintegy 100 ezer fős katonaságot vont össze – mondta Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, volt vezérkari főnök.
A nyugalmazott vezérezredes szerint az erőteljes ellenállás hiányának egyszerre lehet katonai és politikai oka, hiszen az oroszok az első órákban nagyon professzionálisan a távolból – cirkálórakétákkal, illetve tüzérséggel – kulcsfontosságú célpontokat iktattak ki, csapást mértek katonai repülőterekre, Odesszánál a flottára, valamint megsemmisítették a Donyec-medencében a védelmet irányító ukrán főparancsnokságot és az ukrán légvédelmet is. Így lényegében korlátlanul uralják a levegőt, és több irányból is megindították a szárazföldi csapataikat, és már az egyik legfontosabb ukrán kikötőben, a korábbi években a szakadároknak sikeresen ellenálló Mariupolban is ott vannak az orosz erők. . Hatalmas kibertámadás is indult, ami komoly működési zavarokat okoz az ukrán irányításban, így akadozhat a kapcsolat a vezetés és a csapatok között. Emellett az oroszok bejelentették, maga Vlagymir Putyin elnök is, hogy azok az ukrán katonák, akik leteszik a fegyvert, elmehetnek a harctérről, ezért már folyósokat is nyitottak nekik a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” közelében. Az ukránok harci kedve mindezek miatt nem túl nagy, de a hadseregek ereje közti nagy különbség miatt sincs katonailag esélye az ukránoknak – véli Szenes Zoltán.
Az orosz támadásnak nem csak a harctéri küzdelem, illetve a becsapódó rakéták által okozott közvetlen kára van az ukránok számára, hanem jelentkezhetnek a közvetett veszteségek is. Ukrajnában ugyanis bevezették a hadiállapotot, amit vélhetően követnek a „szokásos” problémák, például azzal, hogy nehezebbé válik a lakossági ellátás áruhiány lesz, nem lehet pénzt kivenni a bankokból, káosz, pánik, menekültáradat alakul ki.
Az a cél tehát, amit Putyin rezsimje vélhetően el akar érni, hogy az ukrán kormány lemondjon és helyette egy Oroszországhoz lojális vezetés alakuljon Kijevben, viszonylag könnyen elérhető lesz. Ezt erősíti, hogy egy ilyen kabinetnek jelentős támogatottsága lehet a nagyon megosztott ukrajnai társadalmon belül is, a korábbi felmérések szerint nagyjából a lakosság fele az ukrán kormány politikáját támogatta, a másik fele meg nem, és ez a különbség földrajzilag is markáns, előbbiek főleg az ország nyugati, utóbbiak a keleti felében élők. Abban az értelemben sincs tehát egységes Ukrajna, hogy a lakosság egyöntetűen kiállna a központi kormány mellett.
Az oroszok nyilván gyorsan akarnak cselekedni, hogy a Nyugat ne tudjon hirtelenjében egységesen fellépni, és olyan helyzetet próbálnak kialakítani, amelyben gyorsan megtörténhet a kormányváltás, illetve Kelet-Ukrajna annektálása is. Ezt követően állnának csak neki tárgyalni a NATO-val, Amerikával, illetve az Európai Unióval.
Szenes Zoltán, aki 2003 és 2005 között töltötte be a Honvéd Vezérkar Főnöke tisztséget, a Magyar Honvédség vezetésének reakciójáról is beszélt, arról a döntésről, hogy bizonyos erőket átirányít Kelet-Magyarországra, Szenes Zoltán szerint kettős célt szolgálhat. Bár abban nem hisz, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus elérjen a Magyarországgal szomszédos Kárpátaljáig, de a magyar katonaság is felkészülhet az esetlegesen szükségessé váló védelmi műveletekre – adott esetben közösen a NATO-val, ahogy arra már születtek tervek – másrészt ha tömegével érkeznek menekültek, akkor részt vehet az ellátásukban.
Szenes Zoltán szerint Magyarországon katonai értelemben „nem kell félni”, nincs közvetlen biztonsági fenyegetettség, kritikussá váló helyzetben pedig a NATO , amelynek ereje messze nagyobb, mint az oroszoké, aktivizálná a gyors reagálású erőit. A potenciálkülönbséggel pontosan tisztában vannak az oroszok is, és Vlagyimir Putyin elnök is azt mondta, nem akar NATO-tagországokat megtámadni, az ukrán kérdést akarja „megoldani”.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2022. február 24., csütörtök 12.15
riporter: Dési János
