Konvektor helyett hőszivattyút! Megéri váltani – ha jut rá a rezsiemelés után

Rózsa Péter még a beszélgetés előtt felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon kiugróan magas a gázfüggőség. A földgázhasználat nálunk az elmúlt évtizedekben más európai országokhoz képest nagyobb mértékben terjedt el. A műsorvezető arra is emlékeztetett, hogy Magyarország igen gazdag olyan energiaforrásokban, amiket nem nagyon használunk ki. Kevesen tudják, hogy Ausztria mellett mi rendelkezünk Európában a leggazdagabb termálvízkészlettel. Nyolcvan-száz fokos víz található az ország alatt, amivel sok helyen ugyan fűtenek, de az állam eddig nem preferálta a felhasználás növelését. Rózsa Péter azt kérdezte vendégeitől, mi lehetett a kormány érdeke a gázfüggőség kialakításában, és hogyan lehet ebből kimászni. 

Papp József szerint a kormány csodafegyvernek tartotta az úgynevezett rezsicsökkentés után olcsónak mondott gáz felhasználásának ösztönzését, amivel kellőképpen lehet korrumpálni a választókat és ami sikerült is.  A magyar háztartások jövedelméhez képest meglehetősen magasak a rezsidíjak, a magyarok jövedelemarányosan többet költenek rá, mint a gazdagabb országok polgárai, így kiemelten fontos a gáz ára. Ezért is kényszerítette ki a kormány, hogy minden számlán, amit megkap a fogyasztó rá legyen írva, a rezsicsökkentés bevezetése óta mennyit takarított meg. Az abszurditás az, hogy a rezsicsökkentéses évtized nagyobbik részében a valós piaci beszerzési ár alacsonyabb volt, mint a fogyasztók számára látszó rezsicsökkentett ár. Tavaly azonban – még hónapokkal az orosz-ukrán háború kitörése előtt – a piaci árak az egekbe szöktek, ami az egész tervet borította, és mostanra tarthatatlanná vált ez a hazugsághalmaz.

Másik problémának azt véli, hogy az embereket leszoktatták a piaci árakról, illetve arról, hogy az energia ára változhat, és sokkal többe is kerülhet, mint aktuálisan. Az alkalmazkodás így elmaradt, a fogyasztók nincsenek felkészülve arra, hogy most azonnal reagáljanak erre a helyzetre. A rezsiárak növekedése, illetve a takarékosság kapcsán arról is beszélt, hatalmas felelőssége van a magyar kormánynak az uniós pénzeket illetően, amelyek, ha nem érkeznek meg, borzasztó nagy veszteség éri az országot az energiahatékonyság terén is. Ennek az összegnek egy részét ugyanis a fűtés-, illetve energiarendszerek korszerűsítésére fordíthatnánk, és szerinte így három év alatt gyakorlatilag ki tudnánk váltani a gázt. Hihetetlen alternatív megoldások vannak és jó minták, amiket követni kellene. Svédországban és Svájcban például a háztartásokat egyáltalán nem fűtik gázzal, hanem hőszivattyút használnak helyette – tette hozzá.

Döbbenetesnek tartja a Stanford Egyetem modelljének eredményét, miszerint, ha a világ összes országa egyszerre térne át a megújuló energia hasznosításra és kiiktatná a fosszilis energiát, a beruházás hat év alatt megtérülne. Ráadásul 50 százalékkal csökkentené az energiafogyasztást is, mert a fosszilis rendszereknek a létesítése és működtetése plusz energiát igényel.

Szerinte a decentralizált energiaforrás-használat fantasztikus lehetőség, sőt, valójában ez az optimális állapot, például amikor a napelem megtermeli az energiát a hőszivattyú számára. Papp József úgy véli, hosszútávon az önellátás az egyéni felhasználó függetlenségét erősíti, nem lesz zsarolható és korrumpálható az adott kormány által.  

Kiss Ernő viszont nem az Orbán-kormány számlájára írná a magas földgázigényünket, szerinte ez történelmi adottság. Már a szocializmusban 80 százalék fölött volt a földgáz-ellátottságunk, és rendkívüli módon kiépült a gázhálózat, ez volt az akkori fűtési módok közül a legkorszerűbb és legkényelmesebb. Abban egyetért, hogy ma már sokkal korszerűbb és gazdaságosabb fűtési megoldások vannak.

„Ha megnézzük egy háztartás rezsiköltségét, hogy miből tevődik össze, láthatjuk, hogy a fűtés teszi ki az energiaköltség 55 százalékát.  A fűtés korszerűsítésére azt szoktam javasolni, hogy ahol az elavult és a legtöbbet fogyasztó konvektoros fűtés van, ott mindenképpen váltsuk ki egy egyszerű levegő-levegő hőszivattyúval és speedklímával. Ehhez lehet igényelni H tarifás, olcsóbb áramot a téli időszakra, vagy napelemekkel termeljük meg a teljes villamosenergia mennyiséget’ – mondta.

A szakember szerint az előző ciklusban óriási pénzeket kapott Magyarország a lakossági épületek energetikai korszerűsítésére, amit sajnos a kormányzat inkább a közintézmények fejlesztésére fordított, és a lakossági felújítások rendre elmaradtak.

Létfontosságúnak tartja, hogy a mai környezetvédelmi és épületenergetikai előírásoknak megfelelő épületekből minél több legyen. Ma már csak olyan épületet lehet építeni, amit úgy hívnak, hogy közel nulla energiaigényű. Ez azt jelenti, hogy egy száz négyzetméteres családi háznak a hőigényét mindössze 5 kW-os hőtermelő berendezéssel is ki lehet elégíteni, ha jól van megépítve. Az épületeket első lépésben korszerűsíteni kellene, a nyílászárókat és a szigeteléseket ellenőrizni. Kiss Ernő hozzátette, hogy a napelemes rendszert még a korszerűtlenebb épületekre is érdemes felrakni, hiszen ezzel sokat segítünk a pénztárcánknak és a környezetünknek is. Aki pedig nem tud korszerűsítésekre költeni, próbáljon meg takarékoskodni, ne pazarolja az áramot és a gázt. Tekerjük lejjebb a fűtést, már 1 fok különbség is 6 százalék energiamegtakarítást jelent!

Lenkey László Zoltán szerint senki nem volt érdekelt benne, hogy termálvizet használjon a fűtésre. Pedig Magyarország adottságai világszinten is kimagaslóak, köszönhetően annak, hogy a melegvíz-állomány, ami rendelkezésre áll, viszonylag csekély, két kilométeres mélységben található. Ez abból a szempontból fontos, hogy más országokban ehhez mélyebbre kell fúrni, a költségek viszont exponenciálisan nőnek, tehát nálunk ezt sokkal gazdaságosabban lehet kitermelni, mint más államokban.

Elismeri, hogy a termálenergiára való átállás nem megy egyik napról a másikra, öt-tíz éves távlatokban kell gondolkodni, ha fel akarunk fejleszteni egy területet. Fontos azonban megemlíteni, hogy a módszer nem ismeretlen nálunk sem, hiszen az USA és Törökország után Magyarországon található a legtöbb termálvízzel fűtött üveg- és fóliasátor a világon. De a Dél-Alföldön akár minden települést lehetne így fűteni, Hódmezővásárhelyen például 1990 óta működik ilyen fűtési rendszer. Szentesen is lakótelepeket, kórházat fűtenek így, de Budapesten az 1970-es években a Margit-sziget kútjaival fűtötték Lipótváros egy részét. Szegeden jelenleg is zajlik egy geotermális projekt, amelynek befejezése után a város távfűtésének a felét termálvízzel fogják megoldani.  Az egyetemvárost és a szegedi Klinikákat már a 2010-es évek közepe óta ezzel fűtik, és nagyon hatékonynak bizonyult a rendszer, hiszen a 2020-as árakon számolva  mintegy 30 százalék volt a megtakarítás a gázalapú fűtéshez képest.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!