Korlátozottak Orbán károkozási lehetőségei

Új ablakban

2024. július 02. Reggeli gyors - részlet 24.07.02. Kárpáti János lapszemléje

04:52

00:00

„Rettegett Orbán? Talán mégsem” – ezzel a címmel ír a müncheni Süddeutsche Zeitung arról, hogy a magyar miniszterelnök, miközben átveszi az EU soros országelnökségét, szélsőjobboldali frakció létrehozását tervezi az Európai Parlamentben. Mért nem tört ki eddig mégsem pánik Brüsszelben? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője. Válasza szerint azt senki nem gondolja Brüsszelben, hogy Orbán tényleg olyan politikusnak tekinthető, aki becsületes és semleges közvetítőként törekszik az uniós ügyek előmozdítására, ami egyébként elvárás a rotációs elnökséggel szemben, pánik azonban nem érzékelhető a diplomaták körében, mert az az általános értékelés, hogy Orbán lehet ugyan autokrata, Putyin-csodáló, illetve lehet, hogy megveti az EU-t, de abban érdekelt, hogy további milliárdokat kapjon Brüsszelből, és nem abban, hogy az elnöksége alatt Magyarország sértett manónak látszódjék. Sikeres elnökséget akar.

A bajor lap erre példaként az Ukrajna-politikát hozza fel. Júniusban az EU elfogadta az Oroszország elleni 14. szankciós csomagot, biztonsági megállapodást kötött Kijevvel, és – Budapest egyetértése mellett - megnyitotta a ukrán csatlakozási tárgyalásokat, ami ellen korábban Orbán hónapokon keresztül agitált. A magyar kormányfő hozzájárult több olyan döntéshez is, ami Ukrajna pénzügyi megsegítését célozza, és csupán azt a segélyalapot ellenzi, amelyből a fegyverszállításokat fizetik. A múlt heti brüsszeli EU-csúcson beszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkijjel, és állítólag szó van Orbán kijevi látogatásáról is.

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság legkorábban csak ősszel kezdi meg a munkát, és diplomaták szerint Orbán esetleges károkozási képessége meglehetősen korlátozott – írja a Süddeutsche Zeitung.

Ami az új szélsőjobboldali frakció megalakítására vonatkozó terveket illeti, a lap azt írja, hogy az a két párt, amely elvben presztízst jelenthetne egy ilyen csoportosulásnak, az a francia Nemzeti Tömörülés és a lengyel Jog és Igazságosság. A lepenisták azonban az Identitás-frakció vezető erejének számítanak, a PiS pedig eltökélten oroszellenes, Orbánnal ellentétben.

A rotációs elnökség megszabhatja ugyan a napirendet, de az Európai Bizottság támogatása nélkül nem képes eredményeket elérni

Az EurActiv brüsszeli portál, részben az AFP francia hírügynökség beszámolóján alapuló cikkében ennél valamivel aggodalmaskodóbb hangvételben ír a magyar rotációs EU-elnökség kezdetéről. Orbán Moszkva-pártiságának kiemelése mellett utal a magyar vezető autoriter kormányzási módszereire és ennek kapcsán arra is, hogy rendszeresen összetűzésbe kerül Brüsszellel jogállamisági és emberi jogi kérdésekben.

Kitér ugyan arra is, hogy Budapest azt ígéri, a tagállamok és az uniós intézmények iránti lojalitás fogja áthatni elnökségi tevékenységét, hangsúlyosan említi viszont, hogy Orbán Donald Trumptól kölcsönözte és az öreg kontinensre fogalmazta át a „Tegyük újra naggyá Európát” szlogent, mint az elnökségi program magvát. A 61 éves nacionalista vezető még ennél is harciasabbnak mutatkozott, az EP-választásra azzal kampányolt, hogy el akarja foglalni Brüsszelt, de a szélsőjobboldali pártok bizonyos térnyerése ellenére a Fidesz továbbra is elszigetelt – állapítja meg az EurActiv.

Idézi a portál Hegedűs Dánielnek, a German Marshall Fund elemzőjének az AFP számára adott nyilatkozatát, miszerint a rotációs elnökség megszabhatja ugyan a napirendet, de az Európai Bizottság támogatása nélkül nem képes eredményeket elérni. A kommunikáció frontján azonban Hegedűs a magyar kormány „trollkodására” számít.

Mely pártok egészíthetnék ki Orbán frakcióját?

Az európai médiában elég széles körben folytatódik a találgatás, hogy mely pártokkal tudná esetleg kiegészíteni Orbán Viktor a tervezett új szélsőjobboldali frakciót, úgy, hogy azzal eleget tegyenek a minimum hét tagország követelményének. Több orgánum említi például a Matteo Salvini vezette olasz Ligát. A svájci Neue Zürcher Zeitung ugyanakkor határozottan kisebbségben van azzal a sejtésével, hogy a német Alternatíva párt, az AfD még töpreng, csatlakozzon-e a magát patrótának nevező csoporthoz. Ezt a vélekedést arra alapozza, hogy Alice Weidel AfD-vezető egyik szóvivője azt mondta – történetesen szintén az AFP-nek –, hogy az Orbán-Babiš-Kickl kezdeményezés mozgásba hozta a jobboldali spektrumot.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.