KSH: Részben az ateisták miatt került az ateizmus a vallások közé a népszámlálási kérdőívben

Új ablakban

2022. október 07. Esti gyors-részlet / Interjú, Kovács Marcell - 2022.10.07.

15:10

00:00

• Szó volt arról, miért fontos, hogy mindenki a tényleges lakhelye szerint töltse ki a kérdőívet (tehát ha nem a bejelentett lakcímén él, hanem például albérletben, akkor utóbbi helyen): mert a tényleges életviszonyokat szeretnék feltérképezni, azt is, hogy kivel vagy kikkel él egy háztartásban az illető;
• arról, hogy a projektvezető szerint miért nem jelent adatvédelmi kockázatot a nevünk megadása, noha sokan tartanak ettől (és a két előző népszámláláson nem kérték): Kovács Marcell szerint ez technikai kérdés, a nemzetközi gyakorlatban is vagy a nevet, vagy a személyi számot kérdezik, és az esetleges több lakcím miatt a duplikálást akarják kiszűrni, egyébként már a beérkezéskor külön tárolják az azonosító adatokat a kérdőív többi részétől;
• arról, hogy miért sorolták az ateizmust a vallások közé: a törvény is vallásról ír, mint témakörről, és szerinte korábbi népszámlálásokon, amikor nem volt nevesítve az ateista, mint külön válaszlehetőség, ezt a vallásról szóló mezőbe írták be az érintettek (a 2011-es kérdőíven egyébként volt külön rubrika az ateistáknak – a szerk.) de a KSH azt vállalta, hogy ezeket a válaszokat a nem vallásos csoporthoz számítják hozzá;
• illetve arról: lesz-e negatív következménye annak, ha valaki direkt hamis adatokat ad meg, mert például nem bízik az államban: baja nem lesz az illetőnek, a KSH-ban kell kiszűrni a fals, komolytalan válaszokat. De ezek az adatok fontosak, mert a következő években az emberek közvetlen lakókörnyezetét érintő döntéseket határozhatják meg. Azt is jelezte: a népszámlálás kicsit valóban bizalmi viszonyt feltételez a lakosság és a KSH között.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a lejátszás ikonra kattintva. Címlapi képünk illusztráció a népszámlálásról, fotó: MTI/Balázs Attila