Többségük férfi, és nem jó kedvében él egyedül – Elkészült a magyar szinglitérkép

Elkészült a magyar szinglitérkép a témát feldolgozó első településszintű kutatás alapján. Ez alapján a hosszabb időtávokra visszatekintve az látszik, hogy egyre többen élnek egyedül, a legutóbbi – amúgy majd tíz évvel ezelőtti – népszámlálás adatai és egy erre épülő kutatás definíciói szerint több mint 200 ezer embert lehetett szinglinek tekinteni Magyarországon. Ez 60 ezer fővel több, mint az eggyel korábbi, 2001-es népszámlálás idején volt. Majd a 2016-os, úgynevezett kisnépszámlálás szerint némi csökkenés történt, így a legfrissebb adatfelvétel azt mutatta, 188 ezer szingli élt az országban. A módosulásban szerepet játszhatott, hogy a vizsgált években megnőtt a házasságkötések száma – mondta el a kutatást végző Rövid Irén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzője.

A tanulmány azokat a nőtlen, illetve hajadon családi állapotú, 20–49 éves külön magánháztartásban egyedül élő férfiakat és nőket tekinti szinglinek, akiknek se gyermekük, se élettársuk nem volt. E szerint tehát azok, akik korábban már éltek házasságban vagy tartós párkapcsolatban, nem számítanak szinglinek, ahogy azok sem, akik még a „mama hotelben” élnek, vagyis nem költöztek el szüleiktől. Utóbbi egy másik jelenség – jegyezte meg Rövid Irén.

A szociológus első körben a 2001-es és a 2011-es népszámlálások adataiból dolgozott, majd bővítette a vizsgálatát kiterjesztette a negyvenes éveikben járó magyarokra, illetve a 2016-is úgynevezett kisnépszámlálás adataira is. Ez alapján négy évvel ezelőtt a 20-39 év közötti szinglik száma 188 ezer volt, a negyvenes éveikben járóké pedig 63 ezer.

A legtöbb egyedülálló ember arányaiban Budapesten él, majd az egyetemi városok, mint Szeged és Pécs, illetve a nagyobb megyei jogú városok következnek, a legritkábban pedig a községekben találkozni szinglikkel. A fővárosban minden negyedik 20-39 éves személy még házasság előtt álló fiatal volt 2016-ban. És lehet, hogy meglepő, mert a játékfilmek talán nem ezt sugallják, de a szinglik között több a férfi, mint a nő. Igaz, a 2016-os adatok alapján a vizsgált 20-49 éves korcsoportban eleve a férfiak vannak többségben.

A felhasznált adatokból a szingliség okaira nem lehet következtetni, a népszámláláskor olyan kérdés nem hangzott el, hogy választotta valaki az egyedüllétet vagy akaratlanul került ilyen élethelyzetbe. A szociológus azonban hozzátette, korábbi kutatási tapasztalatai és szubjektív véleménye alapján azt mondja, sokkal inkább arról van szó, hogy kényszerből lesz valaki szingli, mint „jókedvében”. A jellemző helyzet szerinte az, hogy az egyedülálló ember keresi, de nem találja a párját, miközben, persze, az egyedüllét, illetve szingliség lehet választott életforma is.

Az is látszik, hogy megváltozott a világ, módosul a családmodell, a hagyományosnak mondott értékeket követően a korábbiaknál jobban számítanak az egyéni érdekek is, egyre több idejüket töltik az emberek tanulással, ez pedig hozzájárulhatott a házasságkötések és az első gyermekvállalás idejének kitolódásához – tette hozzá a KSH elemzője.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! A témában készült egy KSH-s podcast is, amit pedig itt tud megnyitni.