Külföldi orvost is felelősségre vonhatnának, ha segít Karsainak az eutanáziában

"Fogalmat tisztáznék - kezdte a beszélgetést -, azért beszélünk életvégi döntésekről az eutanázia helyett, mert az egy sokkal tágabb fogalom, mint az eutanázia. Az életvégi döntés, az magát az aktív eutanáziát magában foglalja, amikor egy orvos tevőlegesen halálba segít egy beteget, magában foglalja az asszisztált öngyilkosságot is, amikor az orvos felír egy szert, ami halálba segíti a beteget, de ezt a szert a betegnek magának kell beadnia, és magában foglalja a köznyelvben passzív eutanáziának nevezett tevékenységet is. Ez Magyarországon egyébként legális, és mi az ellátás visszautasítása kifejezést szoktuk használni rá. Ugye a hospice szakemberek ezt a kifejezést jobban szeretik, mint a passzív eutanáziát, és azért szeretjük mi is jobban ezt az életvégi döntés kifejezést, mert ez sokkal több mindent foglal magában, mint csak az aktív eutanázia.""

Az ötfős bírói testület hétfőn arra a döntésre jutott, hogy nem ad helyet Karsai fellebbezésének, így az ügy nem kerül a Nagykamara elé. A döntést nem indokolták, az azonban biztos, hogy az öttagú testület nem gondolta úgy, hogy az ügy komoly, az Emberi Jogok Európai Egyezményének vagy jegyzőkönyveinek értelmezését vagy alkalmazását érintő kérdést, vagy komoly általános jelentőségű kérdést vet fel.

"A bíróság a döntésében leírta, hogy neki itt nem arról kell döntenie, és nem is arról döntött, ha engedélyeznék az eutanáziát Magyarországon, az legális lenne-e vagy sem, hanem arról kellett döntenie, hogy a jelenlegi szabályozás, ami most van Magyarországon, az összeegyeztethető-e az Emberi Jogok Európai Egyezményével - mondta Lebedi Réka. - És azt mondta ki a bíróság, hogy a jelenlegi magyar szabályozás az nem összeegyeztethetetlen ezzel, nem sérti Karsai Dániel emberi jogait, viszont ez nem jelenti azt, hogy ha legalizálnák, vagy ne kriminalizálnák az eutanáziát, az sértené a jogait. Tehát ez egy jogászkodás."

Mint Lebedi elmondta, Karsai Dániel azt szerette volna, hogy a strasbourgi bíróság mondja ki azt, hogy márpedig sérti az ő emberi jogait az, hogy az eutanázia minden formájában illegális Magyarországon, és ugye a magyar szabályozás még azt is tiltja, hogy valaki külföldre utazzon, és ott kérjen-eutanáziát, de nem mondta ezt ki a strasbourgi bíróság. A bíróság azt mondta ki, hogy ez az államoknak a mérlegelési jogköre, és ebben az államoknak nagyon széles mérlegelési jogkört kell adni, és emiatt az is lehet jogszerű, hogy ha egy állam engedélyezi ezt a saját állampolgárai számára, és az is, hogyha nem.

"Ha sikeres ez az eutanázia, akkor az adott ember már nem számíthat szankciókra - tette hozzá. - Viszont szankciókra számíthatnak mindazok, akik segítették őt ebben, tehát akár azok, akik megszervezték neki azt, hogy kiutazzon, vagy segítettek neki kiutazni, aztán aki elkíséri, mind büntetőjogi szankciókra számíthatnak. Itt az öngyilkosságban közreműködés, az egy büntetőjogi tényállás, és ez az, ami miatt eljárás indulhat ellenük. A Btk.-ban ez egy szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett tényállás. Nyilvánvalóan a bíróság ilyenkor mérlegeli a különböző szempontokat, enyhítő körülmény lehet az, hogy a beteg kívánságára történt ez a dolog, tehát nem biztos az, hogy valakit emiatt börtönbe zárnának, de fennáll ennek a lehetősége."

Lebedi Réka nem tud arról, hogy ilyen büntetőeljárás indult volna, viszont ami még érdekesebb elmondása szerint a magyar jogban, az az, hogy nemcsak azok a hozzátartozók, ismerősök, barátok számíthatnak felelősségre vonásra, akik segítenek ebben a haldoklónak, hanem akár az a külföldi orvos is, aki elvégzi ezt külföldön. "Tehát, a magyar Btk. büntető törvénykönyv hatálya annyira széleskörű, hogy azt mondja, hogy a külföldön elkövetett bűncselekmény esetében, ha az a magyar jog szerint bűncselekmény, és a sértett magyar, akkor akár külföldi állampolgárok is felelősségre vonhatók emiatt. Tehát ilyen szempontból nagyon szigorúnak tekinthető a magyar szabályozás."

A jogi része a strasbourgi döntésnek most végleges, tehát ebben az eljárásban már nincs további lehetőség tulajdonképpen. Jogerős döntést hozott a bíróság, a jogerős döntést már nem lehet megtámadni. Ez az eljárás véget ért. Karsai Dánielnek a legutóbbi Facebook posztjában azt olvashattuk, hogy ő nem adja fel továbbra sem ezt a küzdelmet. Vannak még más eljárások az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt, amik tulajdonképpen a Karsai Dániel ügyének a folyományaként indultak, és ott újabb érveket szeretnének felhozni, gondolkodik még újabb eljárások indításán is, de ezek már egy teljesen más ügyek.

Karsai Dánielék megvizsgálták az eutanáziát gyakorló államok gyakorlatát, és azt találták, hogy iszonyatosan alacsony százaléka van a visszaéléseknek. Ugye az nagyon fontos, hogy olyan szabályozást kell kialakítani, ami többlépcsős, ahol többször kell beleegyezését adnia az adott személynek, csak az adott személy adhatja beleegyezését, tehát mondjuk családtag vagy ismerős barát, az ő véleménye nem szabad, hogy számítson az adott kérdésben. Tehát ugye itt vannak ilyen különböző garanciák, amiket mindenképpen biztosítani kell, és úgy tűnik, hogy azokban az államokban, ahol ez engedélyezett, ott azért már jól kiépített garancia rendszerekről beszélhetünk.

"A TASZ-nál alapvetően azt képviseljük, hogy ez az önrendelkezési jognak a része az is, hogy az ember dönthessen a saját halálának az idejéről és a módjáról, és ezért mi azt gondoljuk, igen, hogy ezt kellene, hogy legális lehessen" - mondta Lebedi Réka. Hozzátette: "A tiltás marad, és nem pedig az, hogy felmérjük itt azt, hogy milyen igények vannak tulajdonképpen a társadalom részéről erre, nem informálják a társadalmat arról, hogy mit jelent ez, mi ez a lehetőség, milyen következményekkel járna, hogyha bevezetnék. Egy elzárkózó magatartást mutat a kormány, és egy másik fontos dolog, az pedig az, hogy Magyarországon azért az egészségügyi ellátórendszer, az mondjuk úgy, hogy nincsen a toppon."