Laborc szerint nem az állami szolgálatok dolgoztak a kormánysajtónak
24/11/2021 20:08
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Beindult a kormánypárti "tényfeltárás". Előbb a Városháza állítólagos eladásával kapcsolatban jelentek meg különböző hangfelvételek, fotók, majd a héten egy bulvártémát szállított a kormánymédia, amely Jakab Péterről közölt fotósorozatot, amivel azt akarta bizonyítani, hogy a jobbikos elnök házasságtörést követett el. Folyamatos megfigyelésre és nagy apparátusra volt ezekhez szükség. Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját kérdezte Bolgár György a Megbeszéljük szerdai adásában. Laborc kizártnak tartja, hogy a két ügyben állami titkosszolgálatok állnának a megfigyelések mögött. De akkor ki?
Az biztos, hogy a Városháza állítólagos eladásáról zajló tárgyalásokon részt vevőkről közölt hang- és képanyagok elkészültéhez, illetve Jakab Péter feltételezett liaisonjáról közölt képekhez valaki pont jókor és jó helyen volt, és hogy valakik éjjel-nappal megfigyelték a szereplőket. A Megbeszéljük adásában Bolgár György azt mondta, "az egésznek volt egy olyan stichje, mintha valakik titkosszolgálati eszközökkel dolgoznának". Laborc Sándor, az NBH volt vezetője azonban ezt a feltételezést a jelen ismereteink alapján kizárta.
Labor úgy látja, hogy mind a városházi eladásról szóló híresztelés és Jakab ügye is "propaganda célú mutatvány". Szerinte ezek jól előkészített "konzervek, amiket időről-időre bekészítenek". A végcél az a hír önmaga, mondta. Az is biztos, hogy a hírt előre le kell gyártani, majd a fotó és a felvételek elkészítéséhez komoly apparátus kell. Mivel ez egy jól követhető eseménysorozat, tudjuk, hogy hol jelentek meg az anyagok és milyen időközönként "tesznek újabb mozaikokat az ügyre, jól kitervelt dologról van szó".
Hogy milyen apparátus dolgozik az ügyben, az azonban már egyáltalán nem egyértelmű. Hiszen az újságíró nem lehetett a közelben és nem is tarthatta a mikrofont, amikor négy és hatszemközti megbeszélésekről készültek felvételek, és a fényképen szereplő személyek sem álltak pózba a fotóriporter kedvéért. "Ezekhez olyan előkészület, szervezés és főleg szervezeti háttér kell, ami arra utal, hogy ezeket konzerveket folyamatosan legyártják, és elő is fogják húzni".
Laborc szerint nyilvánvaló, hogy egy ilyen "leleplező" fényképhez valakinek ott kellett lennie, akinek tudnia kellett, hogy kik lesznek még jelen. Szerinte a fotókon szereplők vissza tudják követni, hogy milyen körülmények között készültek a fotók. Olyan kérdésekere kellene választ találniuk, hogy mikor és hol készült a kép, kik voltak ott, ki szervezte a találkozókat, mennyi idő telt el a szervezéstől a találkozóig, és abból kiderülhetne, hogy a megfigyelőik mennyire készültek rá.
Bár "a Pegasus-botrány kirobbanása óta tudjuk, hogy senki sem lehet biztonságban, hiszen bárkit bármikor lehallgathatnak, Magyarországon ebben az ügyben eddig semmi nem történt" - mondta Laborc, aki szerint a lehallgatás és a megfigyelés nemcsak Pegasusszal, hanem sokféleképpen lehetséges. "Tételezzük fel, hogy mindenki ártatlan, a szervezők közül senki sem akarta rögzíteni az elhangzottakat, és visszaélni vele, hanem kívülről rögzítették". A volt főigazgató szerint ehhez nem kell Pegasus. "Az egy másik történet". A történtek mögött szerinte nem a magyar állami szolgálatok állnak.
Laborc emlékeztetett, hogy legalább 2006-2007 óta közismert, hogy "ilyen magánszervezetek működnek Magyarországon is". Akkor robbant ki az UD Zrt.-botrány, amiben félhivatalos nyomozók dolgoztak, és egyes lehallgatott beszélgetések alapján például arra is fény derült, hogy "Bajnai Gordonról környezettanulmányt csináltak, betörnek egy számítógépes rendszerbe, ahonnan elküldenek egy e-mailt, ami alapján rendőrségi eljárást indítanak". Azóta sokat fejlődött a technológia, "ma felkészültebbek, technikailag jobban el vannak látva. Azok az eszközök, amik mostanában kerültek reflektorfénybe, azok civil forgalomban is elérhetők, tette hozzá. Őszintén reméli, hogy nem a Pegasust telepítették volna fel bármelyik résztvevőnek a telefonjára. "Ezt jelen pillanatban kizárnám".
Csak úgy maguktól nem gyűjtenek információt sem a szolgálatok, sem a magán szervek, ezért az alapkérdés Laborc szerint az, hogy ki volt a felhasználó, aki nagy valószínűséggel a megbízó is volt.
De mindez törvényes-e?
Laborc azt mondta, hogy a saját bőrén tanulta meg, hogy Magyarországon az ilyen dolgoknak nincs következményük. Ellenpéldaként Indiát említette, hol "már mindenkit eltávolítottak a hatalomból, akik a Pegasus lehallgatásokban részt vettek". Remélte, hogy az ügyészség és a rendőrség a korábban tapasztalt vehemenciával teszi majd fel a kérdéseket az újságoknak, ahol ezek az témák először megjelentek.
Laborc kicsit el is játszott azzal a gondolattal, hogy az újságok majd erre azt fogják mondani, hogy befújta a szél hozzájuk ezeket a fotókat, hanganyagokat, és majd szerinte legfeljebb sajtóper lehet belőlük, de "0 esélyét látja", hogy büntetőjogi következménye legyen. Hiszen szerinte egyébként büntethetők lenne, hogy valaki magántitkot próbált megszerezni. "Valaki szisztematikusan adatot gyűjt valakiről, és azokat nagy nyilvánosság előtt közreadja, amiből a megfigyelt embereknek káruk származik".
A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva meghallgathatja.