Lakner: Magyar Péter és Gulyás Márton se lépett ki a rá jellemző szerepkörből

Új ablakban

2025. február 12. Megbeszéljük / részlet, Lakner Zoltán (25.02.12.)

21:53

00:00

„Nem tudom, hogy nem okozok-e csalódást ezzel, de egy politikussal készült interjút láttam”, aminek a műfajától eléggé elszoktunk – fogalmazott. Hiszen olyan országban élünk, ahol a döntéshozókat nem lehet valódi interjúkban számonkérni, de most egy lehetséges miniszterelnök-jelöltet kérdezett egy nagy internetes portál főszerkesztője arról, hogy mire készül a választásig és azután. Innen ez már ízlés, elfogultság vagy akár rajongás kérdése, hogy ki mit várt melyik szereplőtől. „Láttam már politikus-felkészítést életemben”, neki arra kell válaszolnia, amire válaszolnia szeretne, és olyankor érdekében áll „megúszni” egy kérdést, ha még nem áll rá készen vagy nem áll érdekében, hogy továbbiakat mondjon róla.

A feszültséget is sok szempontból nyilvános szerepnek tekinti, mondta, hozzátéve: nem azt érti ezalatt, hogy a szereplők megjátszották magukat, hanem a riporter megmutatta, hogy ő a kérdező, Magyar Péter politikus-személyiségének pedig része, hogy egy harcos, a szerinte szükséges konfrontációk elől el nem lépő figura. A politológus nem látja, hogy kettejük közül bárki kilépett volna a nyilvánosságban rá jellemző szerepkörből, viselkedésmintából.

Lakner szerint amikor Magyar egy éve, az előző partizános interjúban azt mondta, rossz vicc, hogy ő politikus legyen, akkor azt komolyan is gondolta. Aztán kialakult egy olyan helyzet, amikor jó ütemérzékkel be lehetett lépni a politikai térbe, és konkrétan ő az, aki be tud lépni. A következő egy év az európai parlamenti választáson a nulláról elért eredménnyel pedig pedig igazi gyorstalpaló volt számára. A „szemünk láttára kettesével veszi a lépcsőket” a politikusi érési folyamatban, és az a kérdés, hogy mennyire tud megfelelni az aktuális és további szerepelvárásoknak. Egy kérdezőnek pedig nem az a dolga, hogy egy politikus edzője legyen, viszont egy jó politikus minden ilyen szituációból tovább tud vinni annyi tanulságot, ami megerősítheti.

Hogyan tovább?

A Tiszának össze kell raknia egy olyan kampánygépezetet, amely alkalmas arra, hogy a helyi és az országos politikai küzdelmet meg lehessen vívni. A második a „megválaszthatóság” kategóriája – fogalmazott, hozzátéve: az ellenzék legerősebb politikusának olyasvalakinek kell lennie, akiről elsősorban a politikáról ritkán benyomásokat szerző állampolgárok is elhiszik, hogy jobban érti az ő problémáikat, mint Orbán Viktor, jobban tudja, hogy mi nyomasztja a magyar embereket, a családokat. Innen egy következő lépés, hogy kinek milyen programja van, hogy mit ajánl a fennálló problémákra, de a problémák értésének a hitelessége meghatározó. Tavaly született egy felmérés arról, hogy a megkérdezettek kitől várnak jobb gazdaságpolitikát, és ez nagyjából döntetlenre jött ki a politikában 35 éve jelen lévő Orbán Viktor és az akkor még csupán nyolc hónapja színre lépett Magyar Péter között – hívta fel a figyelmet a szakértő. Minél tovább küzd a kormány azzal, amit maga okozott a gazdaságban, annál inkább van esély felépíteni a problémákat jobban értő politikus szerepét.

Hozzáfűzte: az interjúban szó esett számonkérésről; szerinte a kormányváltás önmagában nem lenne elég, mert ott maradna Polt Péter, Sulyok Tamás és mások a helyükön, illetve „van egy ellopott ország”, ezzel kapcsolatban bizonyos válaszokra szükség lesz. Lehet, hogy erre nem most kell válaszolni, de valamit tudni kell arról, hogy mi fog történni abban az esetben, ha van egy megnyert választás, de a fontos döntési pozíciók átadására nem kerül sor, hogyan lehet a társadalmi békét fenntartva a választók tényleges akaratát érvényre juttatni. Ezzel is biztosan foglalkozni kell ellenzéki oldalon – jelezte.

Az elmúlt egy évben a kegyelmi botrány által okozott spontán népi felháborodás megteremtett egy érzelmi helyzetet, és ez összeadódott a gazdasági elégedetlenséggel, amely máig nem múlt el, sőt. Az influenszertüntetésból az látszott, hogy a társadalom jelentős része vár egy politikai választ, és volt egy ellenzéki tüntetés, amely viszont azt mutatta meg, hogy bármilyen jó szándékúak legyenek, nem tőlük várják a megoldást. Ebbe a térbe jó tempóérzékkel belépett Magyar Péterrel, és maga, illetve a mozgalom elindításának javára fordította a helyzetet. A parlamenti ellenzék talán a legkevésbé szívesen hallja, hogy ők nem azért értek el rossz eredményt a júniusi választásokon, mert jött Magyar Péter, hanem azért tudott jönni Magyar, mert az ellenzéki közönség nagy része is nyitott volt arra, hogy jöjjön valaki más. Szerinte Márki-Zay Péternél az volt feloldhatatlan ellentmondás, hogy ellenzékkritikus mondanivalóval jött, majd ugyanazzal az ellenzékkel kellett együttműködnie. Most meg jön egy olyan politikus, akinek még nem tudjuk, mire fut ki a története, de ő olyan attitűdöt képvisel, mint a viccben a csősz, aki „mindenkit kizavar az erdőből”.

Az teljesen legitim törekvés, hogy más szereplők is keresik a helyüket a nap alatt, ugyanakkor az ellenzéki politizálás elmúlt évei jelentős részben arról szóltak, hogy hangsúlyozták az ellenzéki közönségnek: a legesélyesebb jelöltre kell szavani. Ennek az attitűdnek most bizonyos értelemben azok a pártok lehetnek az elszenvedői, amelyek korábban a haszonélvezőinek gondolták magukat – vélekedett Lakner Zoltán.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.