Lakner Zoltán: Az önkormányzatok és az Európai Parlament az ellenzék tevékenységének színterei
28/12/2020 15:58
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Mindamellett, hogy az ellenzéki vezetésű települkéseknek összehangolt stratégiát kellene még kiépíteniük a kormánnyal szemben folytatott kommunikáció során, Lakner Zoltán politológus szerint a forrásmegvonásokkal küszködő önkormányzatok mutatják meg, hogy rengeteg tehetséges ellenzéki politikus küzd a települések megszokott életének fenntartásáért.
Az utóbbi hetek egyik kiemelkedő politikai eseménye, hogy a kormány milliárdokat osztott ki fideszes városvezetéseknek az után, hogy az iparűzési adó felétől megfosztotta őket. Épp csak nem járványvédelemre, vagy gazdasági mentőcsomagként. Három kivételével az ellenzéki vezetésű városok nem kaptak semmit. Karácsony Gergely, főpolgármester szerint itt már csak a túlélésért megy a küzdelem.
Lakner Zoltán szerint, ha körülményesen is, még mindig van esély komoly ellenzéki politikát folytatni. A politológus elismerte, hogy az önkormányzatok valóban közel lehetetlen helyzetben vannak. A tiltakozás, mint lehetőség továbbra is rendelkezésre áll, ennek hatékonysága azonban bizonytalan. Szerinte az ellenzéki városvezetéseknek a lakosság tudtára kell adniuk, hogy „mi forog kockán, és ezekben az ügyekben ki dönt”. Másképpen: megmutatni, ki a felelős a kialakult helyzetért.
Politikai elemzőként úgy látja, hogy a Budapest mellett tíz megyei jogú várost is magában foglaló Szabad Városok Szövetsége jó kezdeményezés volt, de az önkormányzati választások óta eltelt idő alatt nem sok olyan lépés történt, amit a szövetség egységesen tett volna. Stratégiai egyeztetés nem történt. A városvezetők nagyon különböző módszereket alkalmaznak a kormánnyal szemben.
Az ellenzék megtépázott reputációját akkor tudta helyrehozni valamelyest a harmadik kétharmad után, amikor két éve a rabszolgatörvényként is ismert túlóratörvény ellen képesek voltak messzebbre elmenni, mint azt a választóik, vagy bárki feltételezte volna. Lakner szerint ez visszahozta a választók bizalmát és felkeltette a közfigyelmet. Ebben látja az ellenzéki pártok együttműködésének alapját is. Ezt a vonalat kéne a Szabad Városok Szövetségének is követnie, néhány nyilatkozat helyett.
Az új, fiatal ellenzéki városvezetőket szerinte megedzik a fennálló körülmények, úgy a járványhelyzet, mint a részben emiatt kialakult gazdasági válság is. Az így szerzett képességekkel akár a szövetséget is komoly, a kormánnyal szemben tárgyalóképes erejű közösséggé lehetne duzzasztani.
Mit ért mindebből a lakosság?
A magyar viszonylatban vett nagyvárosi közönséggel könnyebb dolga lehet az ellenzéknek, hogy meggyőzze a választópolgárokat, nem az önkormányzatok felelnek a kormány forrásmegvonása következtében fellépő működési zavarokért.
„Az önkormányzatok és az Európai Parlament a középpontjai a hazai ellenzék tevékenységének” – mondta, hozzátéve, hogy az önkormányzatokban megmutatkozik az ellenzéki politikusokban megbúvó konstruktív vezetői potenciál, ami meggyőzheti, vagy lelkesítheti a választókat.
A pandémia, mint lehetőség
Lakner hangsúlyozta, hogy a kormány valóban magára hagyta a településeket, és velük az állampolgárokat, az ellenzéki önkormányzatok kénytelenek tudomásul venni, hogy az ő feladatuk a mindennapi élet fennmaradásának biztosítása. A választók már nem tudják feltétlenül követni, hogy mi tartozik az önkormányzatok feladatkörébe és mi nem, de a tény, hogy egyre többször fordulnak a polgármesterekhez – mivel a kormány hivatalairól lepattannak a megkeresések – azt mutatja, hogy egyfajta bizalom mégis van a városvezetések felé.
Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.
2020.12.28. 9:00
Riporter: Szénási Sándor
