Lapszemle: Orbán reméli, hogy Trump majd legitimálja a politikáját
26/06/2023 08:11
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Olyan, mintha Orbán és Trump lélekben testvérek lennének, ha utóbbi visszakerülne a Fehér Házba, akkor a magyar miniszterelnököt már nem lehetne egy periférikus uniós ország bajkeverőjeként elítélni – mondja egy német elemző. Ha ősszel ismét a populista PiS nyerné a lengyel választásokat az felbecsülhetetlen károkat okozna a nyugati demokráciáknak és akár gyengítheti is a lengyelek Oroszország-ellenes pozícióját a háborúval kapcsolatban – véli Kati Marton író, emberi jogi aktivista, aki nemrég járt Lengyelországban és Európa-ellenes hangulatot tapasztalt. Andrej Juszov, az ukrán hírszerzés egyik vezetője szerint a hadifoglyok Magyarországra szállítása egy információs művelet volt, de Oroszország nem érte el a céljait. Nemzetközi lapszemle.
A Lengyelországban 2015-ben hatalomra került populista Jog és Igazságosság (PiS) párt átpolitizálta az igazságszolgáltatást, zaklatta a civil szervezeteket és igyekezett felszámolni a független médiát is. A hatalom félelmet keltett az emberekben és apátiát okozott. A populisták követték Erdoğan és Orbán Viktor forgatókönyvét. Marton kijelenti, hogy Orbán Viktor Magyarországát már rég nem tartják demokráciának, noha még mindig az Európai Unió tagja.
A cikk az író, újságírónő nemrég Lengyelországban tett utazásán szerzett benyomásain alapul. Úgy fogalmazott írásában, hogy sokkolta a gyakran megtapasztalt és mérgező Európa-ellenes, ezen belül is a németellenes hangvételű közbeszéd. Attól tart, amennyiben az antidemokratikus és Európa-ellenes erők győznének újra, az felbecsülhetetlen károkat okozna a nyugati demokráciáknak és akár gyengítheti is a lengyelek Oroszország-ellenes pozícióját a háborúval kapcsolatban. Noha Marton szerint nagy dicséret illeti a lengyeleket az ukránok megsegítésében, nem úgy, mint a magyarokat, akik Putyint vették pártfogásukba meglehetősen groteszk módon.
Azonban két biztató momentumot is megemlít írásában a szerző: egyrészt a lengyel civil szervezetek erősek, kitartóak és harcolnak, másrészt Brüsszel megfelezte az uniós alapértékek megsértése miatt rájuk kivetett napi 1 millió eurós büntetést, látva az igazságszolgáltatási reformok megkezdését. Ahogy a Szolidaritás mozgalma segítette a rendszerváltást Lengyelországban, úgy most is szükséges a szolidaritás, mert anélkül elveszíthetik a demokráciát – zárta cikkét Marton.
Úgy néz ki, hogy sikerült legyőzni a magyarok ellenállását, és elfogadják Brüsszelben az Európai Békekeret (European Peace Facility) jelentős részben Ukrajnának szánt 3,5 milliárd eurós összegét – írja az ipari elemzésekkel foglalkozó Foreign Brief. A fegyverszállítások elősegítését is magába foglaló békekeret első megállapodását még 2021-ben írták alá, és ebben a Balkán, a Közel-Kelet és Afrika megsegítése is szerepelt, s az akkori 6 milliárd eurós keret mára teljesen kimerült. A mostani alapvetően az Ukrajnának szánt szükséges forrásokat fedezi. A cikk külön kitér a magyar kormányra, amelyik hatásköre túllépése miatt bírálja egyfolytában Brüsszelt.
A Gordon elnevezésű, egyre népszerűbb ukrán portál szerint az oroszok saját céljaik elérése érdekében adtak át 11 ukrán foglyot a magyar kormánynak. Egyrészt tovább akarták mérgesíteni a magyar-ukrán viszonyt, másrészt jelezni kívánták, nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a nemzetközi jogrendet, miközben figyelmen kívül hagyják Ukrajna jogát a szuverenitáshoz, továbbá az ortodox egyház hírnevének "kifehérítését" is célozták – fogalmazott az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának egyik vezetője, Andrej Juszov vasárnap egy televíziós híradásában. A hírszerzési vezető szerint az oroszok az akcióval nem érték el egyetlen céljukat sem.
A Bertelsmann csoporthoz tartozó NTV szerint Magyarország továbbra is kilóg az uniós országok sorából, amikor Oroszországot kellene büntetni az Ukrajnában zajló háború miatt. Változatlanul kiváló viszonyt ápol a Kremllel és Donald Trump visszatérésében bizakodik – foglalható össze tömören az egyébként igencsak terjedelmes írás illetve televíziós híradás. A kifogások sorát súlyosbítja, hogy a bajkeverő magyar kormány nemhogy egyre kevésbé, hanem egyre inkább inkább függ az orosz energiaforrásoktól, s tetejébe akadályozza Ukrajna uniós- és NATO-tagságának megvalósítását. Eközben az NTV megrajzolja Szijjártó Péter külügyminiszter portréját, aki Orbán leghűségesebb embereként ennek az oroszbarát külpolitikának a sikeres kivitelezője. S aki azon is ügyködik, hogy Trump reményei szerint visszakerül a Fehér Házba, hogy legitimálja Orbán illiberális politikáját, hisz Orbán és Trump lelkitestvérek. Ha utóbbi visszakerülne a Fehér Házba, akkor a magyar miniszterelnököt már nem lehetne egy periférikus uniós ország bajkeverőjeként elítélni – idézi az írás Andreas Bock elemzőt.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
