Lattmann: Ha ez így megy tovább, az ukránok katonaszökevényként is kezelhetik a Magyarországra érkezett hadifoglyokat
19/06/2023 21:50
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Gulyás Gergely azt állította, már "szabadok" a Magyarországra érkezett magyar nemzetiségű ukrán hadifoglyok, az ukrán hatóságok azonban nem tudtak kapcsolatba lépni velük. Jogi értelemben nagyon bizonytalan a helyzet – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász az Esti gyorsban. Ami biztos, hogy hadifogoly hivatalosan nem tud úgy "kiszabadulni", hogy a katona saját országát ebből kihagyják.
Az elmúlt napokban sikertelen volt az ukrán diplomaták minden kísérlete arra, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsenek a Magyarországra szállított ukrán állampolgárokkal.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői kormányinfón azt mondta, hogy ezek az emberek már nem minősülnek hadifogolynak, „megtörtént a szabadításuk”. A hozzátartozóktól kapott információkból azonban az ukrán fél arra következtet, hogy valójában elzárva tartják őket, nem férnek hozzá nyílt információforrásokhoz, rokonaikkal való kommunikációjuk harmadik felek jelenlétében zajlik, és megtagadják számukra a kapcsolatot az ukrán nagykövetséggel. A hivatalos diplomáciai csatornák, sajnos, figyelmen kívül hagyják az ukrán fél azon próbálkozásait, hogy konstruktív párbeszédet alakítson ki a magyar hatóságokkal –fejtette ki Oleh Nyikolenko, ukrán külügyi szóvivő a Facebookon.
"Ami most van, az jogi értelemben nagyon bizonytalan helyzet," sok ellentmondásos tényállítás hangzott el a hadifoglyokkal kapcsolatban, ha egyik részük igaz, az más szabályok alkalmazhatóságát vonzza, mint, ha másik részük – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász az Esti gyorsban. Ha a kormány – ahogy azt Gulyás közölte – nem hadifogolyként kezeli az érintett ukrán állampolgárokat, akkor nem akadályozhatja semmilyen módon, hogy a saját államuk konzulával találkozzanak. Ha viszont hadifogolyként kezelné őket, akkor megtehetné – magyarázta Lattmann.
Egy katonát a szolgálat alól csak a saját országa menthet fel. A katonák hűsége akkor is fennmarad, ha hadifogságba esnek. Az 1949-ben elfogadott harmadik genfi egyezmény ezt figyelembe veszi például azzal az előírással is, hogy ha egy hadifogoly megpróbál megszökni, de nem sikerül neki, akkor sem lehet megbüntetni, hiszen neki ez a kötelessége – mondta a jogász.
Ha egy katona valahogyan kiszabadul, akkor haza kell mennie, teljesíteni a honvédelmi kötelezettségeiket. Van tehát egy belső jogi kötelék adott ország és a katonája között, az ilyen helyzetekben a nemzetközi jog csak terelgetni tudja az eseményeket – mutatott rá Lattmann.
A genfi egyezmény értelmében az oroszok nem engedhetnek szabadon úgy hadifoglyokat, hogy azt nem egyeztetik Ukrajnával. Így értelemszerűen Magyarországon sem tartózkodhatnának ha igaz, hogy már nem hadifoglyok úgy, hogy az ukrán hatóságokat ebből kihagyták.
Nem csoda tehát, hogy az ukránok érdeklődnek az érintett személyek után és félő, hogy ha ez így megy tovább, akkor katonaszökevényként is kezelhetik őket.
Ha az érintettek esetleg nem szeretnének hazatérni harcolni, az önmagában nem indokolná, hogy menekültstátuszt tudjanak kapni a nemzetközi jog alapján. Ugyanakkor Magyarország, mint minden más állam, megteheti, hogy a létező európai illetve nemzetközi szabályokon túlmenően, saját jogon védelmet biztosít bizonyos személyeknek. Ebből azonban borítékolhatóan súlyos bilaterális politikai konfliktus alakulna ki Ukrajna és Magyarország között.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
23.06.19., hétfő, 18:45
Riporter: Dési János
