Lendületet hozott Magyar, újdonságot nem
14/05/2024 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A Magyar Péter körüli hype – írja a Der Standardban Rásky Béla – továbbra is működik, a tartalmi baklövések ellenére is.
Magyar Péterről közöl cikket az osztrák Der Standard Rásky Bélának, a bécsi holokausztkutató Wiesenthal Intézet volt vezetőjének a tollából. A szerző szerint az új sztár lendületet hozott a magyar belpolitikába, bár semmi újat vagy többet nem mond a civakodó ellenzéknél. A hype – írja – továbbra is működik, a tartalmi baklövések ellenére is.
Dinamikus férfi a legjobb éveiben, laza, lezser, hófehér sportcipőben, méretre szabott karcsúsított ingben, úgy járja a magyar vidéket, mint egy popsztár. Könnyedén lendül fel a kisteherautó platójára, az ország katasztrofális állapotáról beszél, és kioszt minden politikai irányzatot, miközben magához vonz olyanokat, akik egyébként alig foglalkoznak a politikával. Minden egyes fellépése médiaesemény – írja le a jelenséget Rásky Béla. Kitér arra, hogy a Diákhitel Központ volt vezetőjét néhány hónappal ezelőtt még a legjobb esetben is csak úgy ismerték, hogy ő volt Varga Judit igazságügyi miniszter férje. Kevés olyasmivel állt elő a korrupciót és nepotizmust illetően, ami ne lett volna ismert, mégis lavinát tudott elindítani. Hogy konkrétan mi volt az, aminek a következtében Saulusból Paulus lett belőle, továbbra sem világos, és néhányan meg is kérdőjelezik ezt a pálfordulást – írja a Der Standard vendégkommentátora.
A Fidesz által ellenőrzött média, amely hozzászokott ahhoz, hogy kijelöli a témákat, és a szókészletével uralja a saját maga által generált vitát, most szétesett, nem képes feltalálni magát, írja Rásky. Pedig – emlékeztet – próbálták Magyart pszichopata, brutális nőverőként, az amerikaiak által fizetett dollárbaloldaliként, Gyurcsány ügynökeként beállítani, sőt a nevetségessé tétellel is kísérleteztek, azzal, hogy női napszemüveget visel. A TISZA pártól Rásky azt írja, hogy egyelőre nem állt elő programmal, bár – teszi hozzá – a Fidesznek sincs programja évek óta, és az ellenzéki pártok elképzelései is meglehetősen homályosak azt illetően, hogy miként lehetne kitörni a mostani nyomorúságból. A kommentátor ellentmondást vél felfedezni abban, hogy Magyar Péter egyfelől nem feltétlenül pozitív színben láttatja az EU-t, és inkább a nemzetállami szuverenitásra hivatkozik, Orbánhoz hasonlóan, másfelől viszont nem mondja meg, hogy ez miként egyeztethető össze az Európai Ügyészséghez való csatlakozás követelésével.
Rásky Béla szerint az európai néppárti pártcsaládba törekvő konzervatív TISZA párt alaposan átrajzolhatja a politikai térképet: a megtizedelt baloldalon talán tisztíthatja a képet, és növelheti szavazóiban azt a hajlandóságot, hogy a DK-ra voksoljanak, miközben veszélyeztetve érezhetik magukat a szélsőjobboldaliak, de még inkább a liberális és zöld kispártok. A konkrétabb esélylatolgatástól azonban a Der Standard szerzője tartózkodik, és a közvélemény-kutatási adatokról megjegyzi: a Fidesz június 9-ikei jelentős választási győzelmét illetően ugyan nincs sok kétség, de a cikk még csak május első felének az állapotait tükrözi.
Fico Orbán politikája felé hajlik
A Politico amerikai portál brüsszeli kiadása a médiaszabadság szlovákiai veszélyeztetett helyzetéről közöl terjedelmes beszámolót. Mint abban olvasható, a tavaly szeptember 30-ikai választási győzelme nyomán ismét hatalomra került Robert Fico miniszterelnök koalíciós kormánya a jelek szerint az erőskezű magyar Orbán Viktor kormányzási módszerei felé hajlik, és ezzel rosszallást váltott ki Brüsszelben. Eltörölt egy kulcsfontosságú korrupcióellenes hivatalt, beszüntette Ukrajna katonai támogatását, papagájként ismételgeti Moszkva állításait, most pedig szorosabb ellenőrzés alá akarja vonni a közmédiát. Fico régóta állítja, hogy a központi műsorszóró „nem elég objektív”, és az általa vezetett negyedik kormány április 24-én olyan ellentmondásos törvénytervezetet fogadott el, amely megszüntetné az eddigi közmédiaintézményt, és amit helyette létrehozna, az a szólásszabadság védelmezői szerint valójában a kormány szócsöve lenne. Ha a javaslatot a parlament - a tervek szerint júniusban – elfogadja, az új intézmény elnevezésének a rövidítésében ugyan csak sorrendi csere történne, az eddigi RTVS STVR-ré változna, de ez utóbbi, mint állami intézmény fölött szélesebb hatáskört gyakorolhatna a kormány. Menesztenék Ľuboš Machajt, a közmédia mostani főnökét. Az utódjelöltek egyikéről, Lukáš Machaláról a Politico megírja: nyilvánosan kétségbe vonta, hogy a Föld gömbölyű. Az Európai Műsorszórók Szövetsége – az EBU – nyilatkozatban adott hangot aggodalmának, hogy a törvénytervezet a demokrácia aláásásának a veszélyét idézi elő. A portál emlékeztet arra, hogy Szlovákiában 2018-ban Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolása váltotta ki azt a tiltakozási hullámot, amely aztán Fico harmadik kormányának a bukásához vezetett.
Az Európai Unió minden egyes kibővítése kihívást jelent az európai identitásérzet számára
Végül röviden a La Croix című francia katolikus napilap egyik cikkéről, amely szerint az Európai Unió minden egyes kibővítése kihívást jelent az európai identitásérzet számára. Pierre Bréchon, a Grenoble-i Sciences Po egyetem professzora felteszi a kérdést, hogy a magasztos európai jogállamisági elveket – amelyek megsértését, például Orbán Viktor Magyarországa esetében szankcionálhatják is, vajon az európai identitásból fakadóan vagy nemzeti érzületből kiindulva igyekeznek-e érvényesíteni például a franciák vagy más uniós nemzetek. A professzor szerint ezek a nemes értékek a népek és az őket kormányzók szűklátókörűségével szemben fogalmazódnak meg.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.05.14., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János