Lendvai Pál: Az EU vezetői képmutatók, ha engednek Törökországnak
26/07/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Lendvai Pál képmutatással vádolja az európai vezetőket, akiket kielégít az, hogy megkapják Erdogan bólintását a svéd NATO-tagságra, és nem teszik szóvá, például azt, hogy Ankara nem hajtja végre az Európai Emberi Jogi Bíróság egyetlen ítéletét sem.
"Orbán provokálja a szomszédait" – ezzel a címmel számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar miniszterelnök Erdélyben elhangzott szombati beszédéről. Mint írja, Orbán Nagy-Magyarországra tett utalást, egy további megjegyzésével pedig nem csupán Romániát, hanem Szlovákiát és a Cseh Köztársaságot is magára haragította. A tudósító emlékeztet arra, hogy a kormányfő a tusványosi beszédeiben újra és újra gondoskodik arról, hogy ott hangoztatott gondolataival és szóhasználatával bíráló hangú vitákat váltson ki, így például 2014-ben itt fogalmazta meg az úgynevezett „illiberális demokráciára” vonatkozó elképzeléseit. Bukarestben sokaknak már maga a rendezvény is bosszantó, mert a miagyar miniszterelnök olyan benyomást kelt, mint ha sajárt területen mozogna.
Eltérő álláspontok az ukrán gabona ügyében
A 27 EU-ország megosztott abban a kérdésben, hogy öt keleti tagállam – köztük Magyarország – követelésének megfelelően újból meghosszabbítsák-e, ezúttal az év végéig az ukrán gabona forgalmazásának a tilalmát – írja a párizsi Les Echos. Az érintett öt ország termelőnek védelmében született tilalom eredetileg június 5-ig szólt, de egyszer már kiterjesztették szeptember 15-ig. Az agrárminiszterek zárt ajtó mögött tartott tegnapi ülésén nem született megállapodás. A Les Echos értesülései szerint mások mellett a két legnagyobb tagállam, Németország és Franciaország ellenzi a tilalom további időbeli kiterjesztését, most azonban a döntést elnapolták a nyári szünet végéig.
Törökországban riasztó az emberi jogok helyzete
Minden olyan buzgalom ellenére, ami arra irányul, hogy elhárítsák a svéd NATO-csatlakozással szembeni vétót, nem szabad elfelejteni, hogy Törökországban riasztó az emberi jogok helyzete – figyelmeztet Lendvai Pál a bécsi Der Standardban megjelent cikkében.
Felidézi, hogy a török vétó feladása nyomán járult hozzá Washington az F-16-os harci gépek szállításához, és hogy Erdogan elnök az utolsó percben a szünetelő török EU-csatlakozási tárgyalások felújítását szabta újabb feltételül. Néhány nappal a NATO-csúcs után pedig kiderült, hogy a svéd ügy még korántsem lezárt: az elnök az ankarai parlamenti ratifikációt októberre – vagyis a Törökországról szóló következő EU-jelentés közzététele utánra – halasztotta, és ezzel nyomás gyakorlására alkalmas eszközt teremtett magának.
A szemleíró hangsúlyozza: továbbra sem beszélhetünk arról, hogy Erdogan letett volna az autokrata kormányzás módszereiről, és például a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet 180 országot átfogó sajtószabadság-listáján Törökország a 165. helyet foglalja el. Lendvai képmutatással vádolja az eurólpai vezetőket, akiket kielégít az, hogy megkapják Erdogan bólintását a svéd NATO-tagságra, és nem teszik szóvá, például azt, hogy Ankara nem hajtja végre az Európai Emberi Jogi Bíróság egyetlen ítéletét sem.
A háború ellenére is virágzik Ukrajnában a béranya-szolgáltatás
A háború romba döntötte Ukrajna gazdaságának nagy részét, de van egy ágazat, amely felettébb ellentmondásos megítélés mellett ugyan, de tovább él, és ez a béranya-szolgáltatás – írja a német Die Welttel közösen készített, igen terjedelmes és átfogó oknyomozó riportjában a Politico című amerikai portál európai kiadása. Az írás zömmel a BioTexCom nevű egészségügyi központ tevékenységére összpontosít, amelyet egy Albert Tocsilovszkij nevű német állampolgár alapított Kijevben. A vállalkozás tevékenységével szemben rengeteg jogi és etikai panasz érkezett, magát Tocsilovszkijt 2018-ban egy időre házi őrizetbe is helyezték, igaz, ő maga erről azt mondja, hogy csak zsarolással próbálkozó korrupt ügyészek miatt történt, és nem találtak ellene semmi bizonyítékot.
A béranyaságot a világ számos országában – például Indiában - tiltják, máshol pedig legális ugyan, de nagyon drága. Az Egyesült Államokban átlagosan mintegy 100 ezer dollárra rúgnak a költségek. Ukrajnában viszont sok nő vállalkozik ilyen szolgáltatás nyújtására. A BioTexCom alapára 40 ezer dollár, és egy „all inclusive VIP-csomag” is csupán 71 ezer dollárba kerül. Egy svájci NGO becslése szerint évente globálisan mintegy 20 ezer újszülött jön a világra béranyától. Ukrajnában egy év alatt 2000-2500 béranyaterhességet hordanak ki, ennek közel a felét a BioTexCom szervezésében.
A vállalkozás elleni panaszok egy része külföldi megrendelőktől ered – például eredménytelen próbálkozás esetén nem tudják hitelt érdemlően követni, mi történt az általuk küldött donormintával (embrióval vagy spermiummal), de olyan eset is volt, amikor elcseréltek újszülötteket -, másrészt pedig időnként béranyákkal támad elszámolási vita. A jogi szabályozás Ukrajnán belül nagyon hiányos, nemzetközi relációban pedig jórészt áttekinthetetlen. Kijevben kidolgoztak ugyan törvénytervezetet, amely csak ukrán állampolgárok számára tenné lehetővé ilyen szolgáltatás nyújtását, de a tervezet sorsát egyelőre homály övezi. Tocsilovszkij mindenesetre filiálék létrehozásával felkészül arra, hogy szolgáltatását szükség esetén áttelepítse Grúziába, illetve Kazahsztánba.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.07.26., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János