Lengyel külügyminiszter: Mi nem engednénk, hogy kínai rendőrök járőrözzenek Varsó utcáin

Új ablakban

2024. július 30. Reggeli gyors - részlet 24.07.30. Kárpáti János lapszemléje

05:42

00:00

A hírfolyamon ugyan tegnap már végigfutott, de érdemes részletesebben is idézni a lengyel külügyminisztert, aki szembeszállt Orbán Viktor Nyugat-ellenes kijelentéseivel, Wojciech Przybylskinek, a Visegrad Insight című, varsói portál főszerkesztőjének adott nyilatkozatában. A Radek Sikorski által mondottakat az eredeti közzététellel egy időben megjelentette a HVG, a cseh Hospodárské noviny, a szlovák DenníkN, a román PressOne és a lengyel Res Publica Nowa is.

”Nehéz barátokat szerezni, ha valakiből árad az önzés” – mondja Sikorski azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány szolidaritást kér Európától az olajellátás kérdésében, de azt nem kapja meg. A magyar vezetés elszigeteltségét Sikorski Orbán Vlagyimir Putyinnál és Hszi Csin-pingnél tett látogatásával hozza összefüggésbe. „Szeretném látni ezeknek a törekvéseknek a gyümölcsét” – mondja Orbán úgynevezett békemissziójáról. Elismeri, hogy a magyar miniszterelnök píár-mutatója nőtt, de megállapítja: az uniós külügyi tanács legutóbbi ülésén nem kapott támogatást a magyar álláspont.

 

Radek Sikorski és Szijjártó Péter

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

 

A biztonság és a védelem területén Lengyelország regionális vezető szerepet tölt be – hangoztatja Sikorski, aki szerint örvendetes ugyan, hogy – miként azt a legutóbbi NATO-csúcstalálkozón megállapították – a 32 tagállam közül már 23 fordítja a költségvetés legalább két százalékát katonai célokra, „ennek a két százaléknak azonban békeidőszakbeli alapnak kellett volna lennie, ahogyan azt az atlanti szövetség 2014-es walesi csúcstalálkozóján ajánlották”. „Ma válságos időszakot élünk, így ennek az aránynak magasabbnak kellene lennie” – emeli ki a lengyel külügyminiszter. A riporter megjegyzi: Sikorski az American Enterprise Institute-ban tartott beszédében kijelentette: készek a következő években is a GDP több mint négy százalékát védelemre költeni.

Sikorski felhívja a figyelmet arra, hogy Oroszország megszegte a helsinki folyamat mindkét kötelezettségvállalását, az emberi jogok tiszteletben tartását és az ellenzék tolerálását. Ma több politikai foglyot tart fogva, mint Brezsnyev idején. Ugyanakkor Moszkva elkezdte a határok erőszakos megváltoztatását. „Oroszországgal, amilyen az ma, nem lehet békét kötni, mert az agresszióból akar hasznot húzni. Ezért erre nem engedményekkel, hanem erővel kell válaszolni” – mondja Radoslaw Sikorski.

Felidézi az interjúban azt is: vita alakult ki arról, hogy a magyar elnökség idején a külügyminiszterek egyik ülését hol tartsák: Budapesten vagy Brüsszelben. Ő kompromisszumként azt javasolta, hogy Ukrajnában – Lembergben vagy akár Munkácson – rendezzék meg, amit állítása szerint a magyar külügyminiszter először lelkesen fogadott. Később azonban Szijjártó Péter más utasításokat kaphatott, és végül kénytelen volt megvétózni a javaslatot, amivel magára maradt. Sikorski meglátása szerint a Moszkva és Brüsszel közötti magyar helyezkedés nem növeli Magyarország befolyását, inkább irritál mindenkit.

A szuverenitás kérdését illetően a lengyel diplomácia irányítója kijelentette: „Mi nem engednénk, hogy kínai rendőrök járőrözzenek Varsó utcáin, de mindenki úgy értelmezi a szuverenitását, ahogyan azt jónak látja”.

Sikorski szerint Lengyelországnak a visegrádi csoportban és a német-francia-lengyel együttműködési keretben, az úgynevezett weimari háromszögben is ott kell lennie – ez utóbbiban mintegy a nagyobb hatalmak előtt képviselheti a visegrádiakat. Ám a visegrádiak nem értenek egyet a térség legfontosabb biztonsági kérdésében: Lengyelország és a Cseh Köztársaság elkötelezett Ukrajna megsegítése mellett, Szlovákia semleges álláspontra helyezkedik, Magyarország akadályt képez.

Európa képes a túlélésre orosz olaj nélkül

Az EU-nak le kellene hívnia Orbán olajblöffjét – írja a bolgár Martin Vladimirov, az EurActiv brüsszeli portálon közölt elemzésében. Mint írja, Európa képes a túlélésre orosz olaj nélkül, és ez alól nem kivétel Magyarország, Szlovákia, illetve Csehország sem, annak ellenére, hogy ezek az országok erőteljesen lobbiztak a felmentésért az orosz olaj importjának uniós tilalma alól. Ukrajna nemrég megakadályozta, hogy a Lukoil használhassa a Barátság kőolajvezeték kapacitását. A magyar kormány igyekezett pánikot kiváltani, hogy közvetlen ellátási válság fenyeget, de ez a félelemkeltés csak a Kreml érdekeit szolgálja – írja az elemző. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió óta Szlovákia továbbra is teljes mértékig függ az orosz olajtól, Magyarország függése 50-ről 60 százalékra, Csehországé 36-ról 45 százalékra emelkedett. Hangsúlyozza, hogy ellátási válság így sem lesz, hiszen a horvátországi Omisalj terminál képes kielégíteni a horvát, magyar, cseh és szlovák finomítók igényének a 80 százalékát.

A homofób dezinformáció, mint a Fidesz eszköze

Az EUObserver uniós portál arról közölt a minap terjedelmes áttekintést, hogy a szélsőjobb miként alkalmazta a homofób dezinformációt az elmúlt években a csehországi és a magyarországi választásokon. Magyarországon egyenesen a Fidesz-kormányhoz, illetve az Alapjogokért Központhoz köthető ez a – részben orosz ihletésű félrevezető propaganda – derül ki a cikkből.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.