Liberalizmus a vásznon – 14. epizód

Filmes-történelmi műsorunkban célunk megvizsgálni sorban az izmusokat, és aki a kezdetek óta követ minket, az tudja, hogy mindezt a témába vágó filmek segítségével tesszük. Első szériánkban 14. alkalommal elemezzük a liberalizmus filmvásznon való megjelenését. Időben haladunk előre, és az egyes korszakokat, illetve jelentős eseményeket népszerű alkotásokon keresztül ismerjük meg, vagy éppen vitatkozunk vele, róla.

Néhány adás óta az 1848-49-es szabadságharc a témánk. Pontosabban a górcső alá kerülő filmek témája ez. Az eseményhez közel, illetve napjainkban készült alkotásokat ütköztettük az előző hetekben; valóságtartalmuk, objektivitásuk, függetlenségük szempontjából. Várkonyi Zoltán A kőszívű ember fiai című műve után, Bereményi Géza A Hídember című életrajzi drámáját elemezte állandó szakértőnk, Paár Ádám történész-politológus.

Mivel alkotása válogatja, hogy milyen részletességgel tárgyalja az adott korszak társadalmi, politikai állapotát, ha kell több, ha elég, csak egy epizódot szánunk rá. Az előbbi megoldást választottuk A Hídember esetében is, amelytől – apró részleteire szedésével – a legutóbbi adásban búcsúztunk.

És nyomban bele is kezdtünk egy, a sorozat szempontjából újabb alkotás elemzésébe, amely mind földrajzilag, mind időben már mutat eltérést a korábbi 19. század közepi kort tárgyaló filmekkel.

Az 1860-as évekre nagyjából túl vagyunk az egész Európán átszáguldó forradalmak korszakán. Egy időre el is utazunk Magyarországról, és Itália felé vesszük az irányt. Nem mellesleg ezt tette több magyar is abban az időben. Hogy miért és hogyan, többek között arról is beszélgettünk A párduc című film eseményeit követve. A film alapkonfliktusához persze valójában nincs közük, ez csupán a magyar nézőnek lehet érdekesség. Paár Ádám elmondta, a film abból indul ki, hogy valamivel a század közepét elhagyva, Itáliában egyre többekben merült fel az egyesítés fogalma. Persze bőven akadtak ellenzők is. Habár ma egységesebbnek látja egy kívülálló, habár azt a legtöbben tudhatják, hogy a jelenlegi Olaszország északi is déli része most is nagyon eltér egymástól. Visconti A párduc című alkotása azokról szól, sőt azokkal tart, akik akarták az olasz egységet, és nem féltek tenni is érte. Bemutatja, hogy milyen akadályokkal találták szembe magukat az egységesíteni vágyók.

A 14. részben folytattuk tehát az egyik, és belekezdtünk a másik film és a velük érkező történelmi korszak vizsgálatába.

Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 19. századi liberalizmusról beszélt, és a valós egyenlőség eszméjének kivitelezhetőségét kutatta.

A következő adásban történész-politológus vendégünkkel maradunk még az 1860-as évekbeli Itáliában, és tovább elemezzük A párduc című alkotáson keresztül a liberalizmus fejlődését.