Liberalizmus a vásznon – 26. epizód
3/03/2024 13:36
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Az elmúlt hetekben szerzett ismereteink alapján, amelyekhez a 19. század végi Európában tett barangolásainkkal jutottunk, most elkezdtük vizsgálni A napfény íze című drámát, illetve a film egyes jelenetei, karaktereinek motivációi alapján a korabeli liberalizmust.
Szabó István három generáción átívelő alkotásában időről időre felbukkan a liberalizmus eszméje. Persze az egymást követő, különböző – kihívásokkal és tragédiákkal terhes – korszakokban más-más formát ölt. Sorozatunkban, az illusztrációnak választott filmek időrendben követik egymást, közelítve a mához. Az egyes filmek külön-külön ábrázolják a liberalizmus adott korszaknak megfelelő változatát. Most azonban egy történeten, A napfény íze című drámán keresztül folyamatában nézhetjük meg az eszme fejlődését.
Paár Ádám, történész-politológus az előző adásban a 19. századi hazai társadalmi és politikai viszonyok mellett, a környező európai államok, például Lengyelország és Franciaország kisebbségpolitikáját is vázolta. Utóbbi esetében egészen a második világháborút követő évekig kalauzolt el minket, hogy érthető legyen, miként alakult ki a korábban már többször említett Dreyfus-per idején eltagadhatatlanul jelenlévő antiszemitizmusból a De Gaulle-i köztársaság minden kirekesztést elutasító, az állampolgárok közötti egyenlőséget hirdető eszménye.
A 26. részben pontosan innen folytattuk. Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa elmondta, hogy a jobbító politikai szándék a gyakorlatban hosszú távon sajnos nem valósult meg maradéktalanul. Ugyanakkor Franciaországban máig nem alakult ki alá-főlé rendeltség a többségi társadalom és a kisebbségek között.
A napfény íze című alkotás első, illetve első két generációját vizsgáltuk meg – nézőpont kérdése, hogy pusztán a Ralph Fiennes által játszott karakterek történetét követjük, vagy kiindulási pontnak tekintjük felmenőjüket, Emánuelt.
Utóbbi elgondolásnak is van létjogosultsága, hiszen az ő fia, Ignác, Ralph Finnes első figurája már szembefordul valamelyest a klasszikus régi világot képviselő apjával. A 19. század második felében induló történetben láthatjuk, hogy Ignác, testvére, Gusztáv és első unokatestvére, majd szerelme Valéria identitása a korszakban kisebbségiként általánosnak mondható, az Osztrák-Magyar Monarchiát tekintik hazájuknak, és ezen belül természetesen kezelik zsidó származásukat. Azonban, derült ki az interjúból a századforduló már magával hoz kihívásokat ezzel kapcsolatban, minek hatására a három említett szereplő születési nevét, a Sonnenscheint magyarosítja Sorsra. Valamint Ignác egy olyan pályára lép – bíró lesz – amely korábban nem volt jellemző a terület zsidó származású polgáraira.
Paár Ádámmal a jövő héten tovább vizsgáljuk a liberalizmus, és annak fő célkitűzéseinek szempontjából Szabó István filmjét. Megvizsgáljuk a főbb karaktereken keresztül, hogy a 20. század eseményei hogyan hatottak elsősorban a kisebbségekre.
2024. március 2. szombat 13:30
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes