Liberalizmus a vásznon – 32. epizód
21/04/2024 18:00
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában a 18. századi Oroszországban maradtunk továbbra is, hogy a következő filmünk történelmi elemzésébe már a megfelelő háttértudással vághassunk bele.
Erre az elemzésre még készülünk kicsit, viszont addig is, hogy valamiféle képet kapjunk az 1700-as évek második felének Orosz birodalmáról a Nagy Katalin – A kezdetek című fekete komédiát használtuk ugródeszkának. A különleges sorozat, a műfajához méltón a korszak, illetve a cári udvar egészen abszurd jelenségeivel játszik, a valóság és a fikció határán billegve. A trükk remekül működik, a néző már egészen belekényelmesedik a sok kabaréba illő eseménybe, amikor is rá kell eszmélnie, hogy pusztán a hangvétel miatt tűnik a cselekmény nagy része valótlanságnak, és sokszor még a leghajmeresztőbb esetekről is kiderül, hogy pontosan így szerepel a történelemkönyvekben.
Paár Ádám történész-politológus azonban élesítette a képet 32. epizódban azzal, hogy az uralkodás rendje, a korabeli döntések, eszmék megértését segítendő visszakanyarodok egészen a 16. századig. Összeszámoltuk a női uralkodókat, és az összes Pétereket a trónon.
A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa utóbbiból a harmadikkal kezdte, akivel kapcsolatban a legfontosabb információ, hogy Nagy Katalin férje volt. Egy ideig. Ahogy az említett sorozatból is kiderül, III. Péter nem tudott felnőni elődjeihez, de bármennyire is frusztrálhatta ez, nem tett a megítélésének a megváltozásáért.
Ebben közrejátszhatott, hogy felmenői között nem feltétlenül az orosz trónon helyet foglaló, a Romanov-dinasztia jelentős alakjait, sokkal inkább a porosz nagyságokat tartotta példaképnek.
A legfontosabb probléma ugyanakkor mégis csak az volt, hogy sem ő, sem felesége nem voltak oroszok. Vagyis, amíg nem lett fontos egyiküknek sem, nem törekedtek a helyiekkel való azonosulásra.
Hogy motivációjukat jobban megértsük, Paár Ádám kicsit korábbra is visszatekintett, és bemutatta I., azaz nagy Péter cár reformelképzeléseit, köztük a szakálladó abszurd, bár a maga módján érthető jelenségét.
A következő adásban maradunk még a 18. századi Oroszországnál, és a Pugacsov féle felkeléssel folytatjuk a Nagy Katalin fémjelezte korszak bemutatását. Lassan haladva előre a következő választott alkotáshoz, amely azonban már a múlt század első feléhez fog vezetni.