Liberalizmus a vásznon – 42. epizód

Ezen a héten a 20. század közepéig vezető aktuális utunk végére értünk. Habár az ázsiai ország függetlenedése állt a beszélgetés középpontjában, az hamar kiderült, hogy nem egy felhőtlen happy end-et kapunk. Sem a történelmi eseményeket követve, se a kiindulási alapot adó Gandhi című életrajzi filmet nézve.

Az előző adásban már a korszak főproblémájaként bemutatott gyárak elterjedésének a következményeiről is szó volt. Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 42. részben Gandhi második világháborús nézeteit, kapcsolatait is elemezte, először azonban a politikai aktivista családi életéről, és a harcban mindig mellette álló, vele együtt dolgozó feleségével való viszonyáról beszélt.

A beszélgetésben kiderült, hogy Gandhi családi környezetben hajlamos volt a zsarnoki viselkedésre. Annyira el akart fordulni Nagy-Britanniától, hogy azt is ellenezte eleinte, hogy az egyik fia továbbtanuljon.

Ez a határozott ellenérzés jobbára a házi szövésért folytatott harcában mutatta meg magát. Szerette volna elérni, hogy mindenki tanuljon meg szőni, hogy ne legyen szükség a gyárak által előállított termékekre, aminek eredményeként – elképzelései szerint – a britek nem használják ki az indiaiakat, akik aprópénzért dolgoznak.

Természetesen Gandhi idealista vágya nem vált valóra.

Jelentős politikai feszültséget okozott, hogy aktivista társaikkal nem tudtak megegyezni arról, hogy szükség van-e az ország felosztására vagy sem. Így a britek magukhoz vették a kezdeményezést, és korántsem testvériesen húzták meg a határokat. Az oszd meg ér uralkodj elvét alkalmazva sikerült tovább fokozni a feszültséget a hinduk és a muszlimok között.

Mindeközben kitört a második világháború, amelyben Nagy-Britannia elvárta az érdekeltségi körébe tartozó, domíniumi pozícióval rendelkező Indiától, hogy őket támogassa.

Gandhi persze automatikusan visszautasította, de mikor szembesült a náci Németország tetteivel és terveivel, azt kérte követőitől, hogy maradjanak függetlenek, de ha mégis állást foglalnak, akkor legyen inkább Nagy-Britannia, amit támogatnak.

Még levelet is írt Gandhi Hitlernek, amelyben arra kérte, hogy fejezze be a zsidók üldözését.

Itt angol nyelven hallhatják a levelet Ben Kingsley felolvasásában – aki a filmben korábban Gandhit alakította. 

Mindezek ellenére nem támogatta először a cionizmust, mert attól tartott, hogy az odaérkezők kiszorítják a palesztinokat. Később fel kellett ismernie, hogy az önálló zsidó állam létrejötte rendezheti a folyamatos konfliktusokat.

A következő adásban Paár Ádám történész-politológussal kontinenst váltunk. A 20. század eleji Latin-Amerikába utazunk, és az Egy motoros naplója című filmet alapul véve vizsgáljuk a helyi viszonyokat, és ismerkedünk meg egy szenvedélyes orvostanhallgatóval, akiből később egy híres-hírhedt forradalmár lesz.

A teljes adást meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.