Ligeti: A kormánypártiak tudják, hogy büdös a sztori és mégis odaszavaznak
26/07/2022 13:52
Az Eurobarométer legfrissebb felmérése brutális különbséget mutat az európai átlag és a magyar lakosság korrupcióval kapcsolatos hozzáállása között. Míg az EU-ban csökkent a korrupciót problémának tartók aránya, Magyarországon eddig nem látott magasságba nőtt. Ezzel szemben csak a magyarok harmada tartja elfogadhatatlannak. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója elemezte a statisztikát a Reggeli gyorsban.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatóját a Reggeli gyorsban arról kérdezték, hogy a magyarokat tényleg nem zavarja a korrupció? Dehogynem zavarja, válaszolta Ligeti Miklós, aki szerint általában a magyar embereket zavarja, és ezt több felmérés megerősítette.
Az Eurobarométer legfrissebb felmérésén azonban Ligeti szerint ők is csodálkoztak, mert a kutatásban 100 magyarból 91 súlyos problémának nevezte a korrupciót. Korábban sem volt rózsás a helyzet, másfél éve például 100-ból 87-en mondták ugyanezt. Ligeti szerint az az izgalmas része a felmérésnek, hogy az uniós átlag változott nagyot: másfél éve a 27 tagállamra vetített átlag szerint 100-ból 76-an gondolták azt, hogy a a saját országukban súlyos baj a korrupció, ehhez képest volt a magyar érték kiugróan magas, most azonban az uniós átlag lement 68-ra. "Ez komoly mozgásnak tűnik, és így a kontraszt nagyon nagy, hiszen most a magyar 91. Ez egy súlyos különbség".
A trendben nincs nagy eltérés: a skandináv és az északnyugat-európai országok, amelyek mindig kimagaslóan végeznek a jogállamiság és az egy főre jutó nemzeti összetermék tekintetében is, általában elégedettek a saját országuk korrupcióellenes teljesítménnyel, és bár észlelik a korrupciót, de éppen ezért nem is tartják olyan súlyosnak a problémát, ezzel szemben Dél-Európa és a 2004 óta csatlakozó országok lakóinál "egészen más korrupciós és bizalmi attitűdök rajzolódnak ki".
Magyarországon és a környező országokban általában súlyos gondnak tekintik a korrupciót, elégtelennek ítélik a kormány a korrupció elleni teljesítményét, úgy látják, hogy itt nem lehet az üzleti életben korrupció nélkül érvényesülni, és sokan elfogadóak is a korrupcióval szemben. Ligeti szerint sajnos a nagy kép nem változott. Magyarországnál az az "igazán kiábrándító", hogy ez már sorban a harmadik olyan felmérés, ahol az utolsó háromban végzünk a korrupció toleranciaindexén: 100-ból csak 38 magyar gondolja, hogy a korrupció elfogadhatatlan. Tavaly ebből a szempontból utolsók voltunk. Ligeti ehhez hozzátette, hogy nagyon alacsony a korrupcióról bejelentést tenni óhajtó polgárok aránya is: 100-ból csak 20a-n jelentenék. "Óriási probléma van az állammal szembeni bizalommal".
Ligeti arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor korrupcióról beszélgetünk, akkor általában az állam által generált, és az állam által büntetlenül hagyott korrupcióra gondolunk, holott szerinte "ez mindig kétszereplős játszma": nincs olyan hogy hó tiszta, szűz üzleti élet és a sáros bakancsával mindent széttipró állami korrupt kormányzat. Az üzleti élet is elfogadó tud lenni a kormányok korrupt gyakorlata iránt, mondta.
Hogyan mindezek a tények, hogyan függenek össze a választói magatartással, azt pár éve a Transparency is kutatta. Az volt a kérdés, hogy mennyire befolyásolja a pártpreferencia a korrupciós meggyőződést, és szerinte már a 2018-as választások előtt kiderült, hogy a biztos pártválaszók között a kormánypártiak fele tisztában volt a pártjukat sújtó "korrupciós kockázatokkal", de nem befolyásolta a választói magatartásukat. Ezt 2020-ban is megerősítették egy kutatással, amiből kiderült, 100 fideszes közül 43 gondolta, hogy a korrupció büntetlenül megúszható az országban, míg az ellenzékieknél ez az arány 69 százalék volt. Ligeti szerint 100 kormánypártiból 43 tudja, hogy büdös a sztori és mégis odaszavaz. A korrupció, ahogy 2018-ban és 2022-ben sem volt elegendő, később lesz elegendő a hatalom leváltásához - állapította meg Ligeti Miklós.