„1%
Vény nélkül

Ma már a liszttel senki nem viccel?

23/05/2020 17:16

| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió

Európában a coeliakia (lisztérzékenység) minden 100 lakos közül 1-2 beteget érint.

 

2020. május 18. Vény nélkül (2020. május 18., hétfő 14:00)
23:12
00:00
Műsorvezetők: Lay Viktória Szerkesztők: Lay Viktória
A coeliakia egy autoimmun betegség, amit a kalászos gabonákban – búzában, árpában és rozsban – található fehérje, a glutén okoz a genetikailag érintett emberekben. Eszerint Európában mintegy 7 millió, Magyarországon 150 ezer ember érintett, ugyanakkor közülük mindössze 25%-ukat – csak minden negyedik beteget – diagnosztizálták már. Május 16. a Coeliakia Nemzetközi Napja volt, amit ebben az évben online közösségek egyesítésével, és közös üzenetük megosztásával ünnepeltek együtt Európa és a világ más részén élő betegekkel: #coeliacunited vagy #celiacunited.

Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületének és a Coeliakiás Betegek Egyesületeinek Európai Szövetségének elnöke elmondta, a gluténmentes termékek elérhetősége ma már gyakorlatilag az Európai Unió országain belül ugyanolyan színvonalú, mindenhol ugyanazokat a termékeket tudjuk megvásárolni. Amiben nagy különbség van, az a termékek ára, abból a szempontból, hogy mekkora ÁFA rakódik rá. A magyar diagnosztizált betegek támogatása nem elégséges, pedig a cöliákia egy élethosszig tartó betegség, és a GM termékek beszerzése nagyon magas költségű. A másik oldal az éttermekben és közétkeztetésben való elérhetősége a gluténmentes élelmiszereknek. Közétkeztetésben mi a jobbik helyzetben lévő országok közé tartozunk, ahol jogszabály írja elő a gluténmentes ételekkel történő ellátást az iskolai, óvodai és kórházi ellátásban. Hogy milyen sikerrel és milyen minőségben, az más kérdés. A címkézésre - tehát, hogy milyen termékre lehet ráírni azt, hogy gluténmentes - ugyanazok az Európai Uniós jogszabályok vonatkoznak.

Hogy az éttermekben mire lehet mondani, hogy gluténmentes, erre is megvan a jogszabályi háttér, viszont ennek az ellenőrzése, illetve hogy a vendéglátók mennyire vannak ezekkel tisztában, abban lehetnek fennakadások. Attól, hogy nem tesznek bele a konyhán semmi olyat, aminek van gluténtartalma, még nem lesz gluténmentes az étel. Az ételek elkészítésének körülményeivel tudják igazán garantálni, hogy valóban gluténmentes a konyha. Erre hatósági szinten Magyarországon nem vagyunk felkészülve, aminek az áthidalására az Európai Szövetségen belül van egy vendéglői projekt, aminek itthon is szeretnék majd az eredményeit használni. Ennek a legközpontibb kérdése az éttermekben dolgozók képzése, erre szeretnének egy internetalapú tananyagot összeállítani, aminek Angliában és Olaszországban már kész vannak az alapjai, ezt már csak adaptálni kell. Egy évvel ezelőtt zárult le az az uniós projektjük, amiből elkészült két tananyag, egyik a laikusoknak, többek között a vendéglősöknek is szól. Ebben nagyon részletes információk érhetők el a betegségről, a diétáról, és az ebbe beilleszthető alapanyagokról, illetve ezek elkészítésének körülményeiről.

“És mennyire tetszik gluténérzékenynek lenni?” Valószínűleg minden cöliákiás megkapta már ezt a kérdést, és ki-ki vérmérsékletéhez hűen válaszolt is rá. Ez arra a jelenségre utal, hogy a nagyközönség többnyire nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a cöliákiások és az önkéntes gluténmentes diétát folytatók között - utóbbiak vagy önmagukat diagnosztizálták a betegséggel, vagy az aktuális divat miatt választották ezt az étrendet. Az öndiagnózis azonban veszélyes is lehet - figyelmeztet Koltai Tünde. Ha valaki úgy érzi, hogy a tüneteit a gluténtartalmú ételek fogyasztása okozza, akkor érdemes a háziorvosától beutalót kérnie a gasztroenterológiára, ahol első lépésben egy vérvizsgálattal ki tudják mutatni, hogy a szervezetében megtalálhatók-e azok a speciális ellenanyagok, amelyek erre a betegségre jellemzőek. Fontos, hogy mindenképpen a diéta megkezdése előtt forduljon orvoshoz, mert később ezek az ellenanyagok eltűnnek a szervezetéből, és nem lehet a betegséget már kimutatni.

A Magyarországon érintett 150 ezer ember közül mindössze 25%-ukat – csak minden negyedik beteget – diagnosztizálták már. Emögött Koltai Tünde szerint az áll, hogy azokban az egészségügyi körökben, ahol ennek a felismerésével foglalkozni kellene, nem igazán ismert a betegség. A felismerést az is nehezíti, hogy a cöliákiának nincs egy olyan jellegzetes tünetegyüttese, ami alapján az orvos határozottan kijelenthetné, hogy fennáll a betegség gyanúja. Általában, ha gyerekkorban nem ismerik fel, a serdülőkor vége, az érettségi időszak egy nagyon tipikus időszak, amikor a tünetek erősödnek a stressz hatására. Nőknél jellemző még a terhesség és szülés körüli időszak, illetve idősebb korban bármikor előjöhetnek, felerősödhetnek a tünetek. És mik lehetnek ezek? A fáradékonyság nagyon tipikus, ez viszont lehet vérszegénység tünete is, továbbá ismert még a puffadtság, hasmenés, émelygés, gázképződés, székrekedés, szájüregi afták. A probléma az is, hogy a specifikus ellenanyagok vizsgálata egy rutin laborban nincs benne, és háziorvos nem is rendelheti el, tehát mindenképpen el kell jutni egy gasztroenterológiai szakrendelésre. Sajnos ez a mostani állapotokat leszámítva is egy hónapokig tartó procedúra lehet, mire egy beutalóval ellátva a beteg eljut az időpontjáig.

A cöliákia mint krónikus betegség járhat magasabb kockázattal a COVID-19 járványra nézve, el is indult egy nemzetközi tudományos felmérés, amiben azt vizsgálják, hogy milyen arányban kaphatták el cöliákiások a betegséget. Általánosságban az üzenet, hogy figyeljünk oda a tünetekre, elképzelhető, hogy a kockázat magasabb, tehát az előírásokat vegyük szigorúan. Egyelőre viszont nincsenek adataink arról, hogy nagyobb számban fertőződtek volna meg cöliákiás betegek a vírussal.

Az adást a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.

Vény nélkül
2020. május 18. hétfő 14:00
Szerkesztő-műsorvezető: Lay Viktória