Posztbiotikumokkal az egészségért – Nem csak vakcinákban érdemes gondolkodni

A professzor elmondta, a modern világban kialakult az a hozzáállás, hogy a mikroorganizmusok mind kórokozók, amiket el kell pusztítani, és steril körülmények között kell élnünk, de erről egyértelműen kiderült, hogy nem jó. A mikroorganizmusoknak komoly szerepük van az életkörülményeink fenntartásában, és a környezeti hatásokhoz való alkalmazkodásban. Ezek a mikroorganizmusok egy védőréteget képeznek az emberi test és a külső környezet között. Minden hatás, ami a szervezetünket éri, keresztül kell, hogy menjen ezen a védőrétegen. Ha ezt gyógyszerekkel, klinikai módszerekkel tönkretesszük, a védelem nem lesz megfelelő. Ezeket tehát tönkretettük, aminek következtében kell viselnünk a kórházi fertőzések, és influenzajárványok következményeit. Most pedig a nyakunkon a koronavírus-járvány, ami komoly próbatétel elé állította az iparosodott országokat.

A védőréteg tulajdonképpen egy nyálkahártya, amit a szervezetünk termel, és olyan összetételű, ami alkalmas arra, hogy a probiotokus baktériumok megtelepedjenek rajta. Ezek a baktériumok hozzásegítenek a táplálékban lévő anyagok megemésztéséhez, amihez amúgy nincs megfelelő emésztőenzimünk.

Jó 10 évvel ezelőtt indultak el kutatások, hogy feltérképezzék, milyen mikroorganizmusok élnek az emberi szervezettel kölcsönhatásban. A kölcsönhatás pedig végig fent állt az evolúció során. Minden magasabb rendű élőlénynek együtt kell élnie az alacsonyabb rendű vírusokkal, baktériumokkal, gombákkal, amit sajnos súlyosan kompromittáltunk, nem védenek meg minket egy új vírussal szemben.

A koronavírussal kapcsolatban most mindenki arra vár, hogy lesz vakcina, lesznek gyógyszerek. Ez persze reális elvárás, de ezek mind a vírus ellen vannak, a szervezetbe bekerült vírusok semlegesítésére. Fontos lenne azonban előre is gondolkodni. Ha jó a zár, eleve be se tudnak jönni a lakásba - mondja erről Fehér János. Az egyénnek az a feladta, hogy be se engedje a szervezetébe a kórokozókat, hogy fokozza az ellenállóképességét, a veleszületett immunitást. Manapság sok szó esik az élőflórás készítményekről. Ez egy kézenfekvő megoldás, hogy ha nincsenek ott a hasznos baktériumok, akkor különböző formában vigyük be, pótoljuk. A probléma, hogy ha már a szervezet egy bizonyos ponton túljutott, akkor nem tudja a probiotikumokat hasznosítani. Erre találták ki az úgynevezett posztbiotikumokat, amelyekkel helyre lehet állítani azt a védekezési mechanizmust, ami meggyengült, vagy éppen hányzik. Posztbiotikumok előállításánál speciális metódussal feldolgozzák, és az emberi szervezet számára hasznosítható formába teszik azokat az anyagokat, amit egyébként a szervezetnek az élőbaktériumokból kellene felszívni. Ezekből az élőflórás készítményekből pépet csinálnak, ezáltal a súlyosan beteg szerveket is fel tudja szívni. Az élőflóra általában nem tartalmaz kórokozó baktériumokat, de ha olyan szervezetbe jut be, aminek az immunrendszere nagyon legyengült, a nem kórokozó baktériumok is megtámadhatják ezeket a szervezeteket. A posztbiotikumok nem tartalmaznak élőbaktériumot, így ez a lehetőség kizárt. Másik előnyük pedig, hogy ezek eltarthatósága gyakorlatilag végtelen.

Ez természetesen nem fogja helyettesíteni a védőoltásokat, de megelőzésképpen hasznos lehet.