Maffiózók a magyar politikában – ezt már Washingtonban is tudják
19/11/2022 15:09
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Kongresszusi meghallgatás volt november 15-én Washington DC-ben a magyar demokrácia helyzetéről. Ami aggasztja az amerikai képviselőket is, látva miként terjeszti ki befolyását fizetett ügynökökön és agytrösztökön keresztül az Orbán-rendszer. Különösen élesen bírálták a megszólalók a kínai és orosz politikát, amely geostratégiai fenyegetést jelent az Egyesült Államok külpolitikája számára is.
Az amerikai kongresszus külügyi bizottságában tartottak meghallgatást a héten a magyarországi demokrácia helyzetéről William R. Keating elnökletével, aki egyébként Massachusettset képviseli az alsóházban. Bevezetőjében a berlini fal leomlásával kezdődő prosperitásról, a demokrácia és a liberalizmus térnyeréséről, az emberi jogok elismeréséről beszélt. Majd áttért a lehangoló jelenre, amelyet súlyosbít az egész világot megrázó és átrendező háborúról. Az oroszok Ukrajnában zajló háborúja a politikai viszonyokat is átrendezi. Ezért is került a figyelem fókuszába Magyarország.
William R. Keating: Amióta 2010-ben megválasztották, Orbán Viktor szisztematikusan építette le a demokráciát, a független igazságügyi rendszert, az emberi jogokat védő civil szervezeteket, miközben építette ki az illiberalizmust, és partnerségre lépett rosszindulatú és veszedelmes Putyinnal. S ebben a szerepében igyekezett blokkolni az Unióban kidolgozott Oroszország elleni szankciókat, nem engedte meg, hogy az ország területén katonai szállítmányok juthassanak el Ukrajnába. Egyetlen uniós ország sem kapott olyan demokrácia-minősítést, illetve leminősítést a Freedom House-tól, mint amilyet Orbán Magyarországa kapott. Komoly kockázatokat látunk ebben a helyzetben, s erre már tavaly is utalt Biden elnök, s mindezek vezettek a bizottsági meghallgatás elrendeléséhez. Persze minden előremutató pozitívumot is nagyra értékeltünk, ezért is hallgattuk meg többek között Budapest főpolgármesterét az üdvözlendő „Szabad városok” kezdeményezésről nemrégiben.
Keating bizottsági elnök külön kiemelte a jeles meghívott előadókkal nemrég Budapesten szervezett Demokrácia Csúcstalálkozót is. Orbán jellemzésekor megemlítette, hogy nemcsak a Fudan Egyetemnek akar otthont adni, de már ott van az az orosz bank is Budapesten, amely az orosz hírszerzésnek gyakorlatilag az európai központja lett. Szemmel tartva Orbán kínai és orosz kapcsolatait is, folyamatosan monitorozzuk az ott történteket, és nem maradhatunk némák, amikor a jogállam lebontását látjuk – mondta Keating. Három előadót hívott meg a kongresszus külügyi bizottsága, Kim Lane Scheppelet, a magyar alkotmány kiváló ismerőjét a Princeton Egyetemről, Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét és Hegedűs Dániel, az amerikai German Marshall Fund vezető elemzőjét. Kim Lane Scheppele elsősorban hazánk iránti szeretetéről beszélt, ami még a 90-es években kezdődött, s az egyéves kutatói ösztöndíjból négy év lett, mert az alkotmánybíróság munkájába vetette bele magát.
Kim Lane Scheppele: Nagyon mélyen érintett, amikor láttam, hogy Orbán hatalomra kerülésével hogyan szedte szét az alkotmányt, az alkotmányos rendet, amit 1990 óta épített ki a fiatal magyar demokrácia. Amit most mondok, azt nem demokrataként vagy republikánusként mondom, hanem a fékek és ellensúlyoknak ideájának elkötelezettjeként. Számos független elemző központ megállapította, hogy Magyarország nem demokrácia többé. Persze Orbán továbbra is ennek az ellenkezőjét állítja arra való hivatkozással, hogy őt demokratikusan választották meg. 2010-ben még igen, de 2014 óta nem, hisz úgy változtatta meg a választási törvényt, hogy esélye sincs azóta az ellenzéknek a kormány leváltására. Az, hogy leépítette a demokráciát Magyarországon, nem volt elég. Ma már látjuk, miként hat az amerikai választási rendszerre is, és hogyan terjeszti ki befolyását az Egyesült Államokban. Nemcsak lobbistákkal dolgoztat itt, de kiterjesztette befolyását a CEPA, a Center for European Policy Analysis agytrösztre is, amely korábban a kormány egyik szócsöve volt Washington DC-ben.
Scheppeletől megtudhattuk, hogy gyakornokokat helyez ki az Orbán-kormány különféle amerikai agytrösztökbe, akiknek egyik feladata, hogy hetente kell jelenteniük a washingtoni magyar nagykövetségen. Egy ilyen gyakornok rögtön felhívja azt a sajtóorgánumot, amelyik negatív színben tünteti fel az Orbán-kormányt, s amelyik gyakorlatilag kémkedik itteni magyarok után is. De még a budapesti amerikai nagykövetet is szemmel tartják, aki nemrég bírókkal találkozott, s akiket emiatt megdorgáltak. Szóval a nagykövetség valóságos háborút vív a kormány érdekében. Orbán egy olyan angolnyelvű nemzetközi intézményrendszert épített ki, amelyiknek Budapesten is van lába, a Danube Intézet megtestesítésében, ahová külföldi előadókat hívnak meg, hogy tanuljanak az orbáni rendszerből. Hegedűs Dániel a German Marshall Fund képviselőjeként nagyon is időszerűnek nevezte a kongresszusi meghallgatást két okból is:
Egyrészt heteken belül dönteni fog az Európai Bizottság és az EP, mint az Egyesült Államok szövetségese Unió, a Magyarország elleni pénzügyi szankciókról, miután jogállami normasértést követett el. Másrészről a háború kirobbantása óta Orbánék folyamatosan aláássák az orosz agresszióra adandó nyugati válaszokat, és akadályozzák ezzel az ukránok önvédelmét is. Az Orbán-féle autokrácia folyamatosan gyengíti a nyugati szövetségesek egységet és az iránta táplált bizalmat. Rossz példát mutat a NATO jelenlegi és leendő tagjainak, ahogy az EU tagjelöltjei számára is, hisz nem kérheti számon a jogállamot, ha egyszer saját tagállama sem tartja magát a demokratikus elvekhez. Geostratégiai fenyegetést jelent a kormány külpolitikája szövetségeseire, értve ezen az Egyesült Államokat épp úgy, mint az Uniót. Legutóbbi példa: megnehezíti Finnország és Svédország NATO-tagságának ratifikálását, akárcsak az Ukrajnának szánt 18 milliárd dolláros uniós hitelfelvételt. Amit teljesen elutasított. Évek óta akadályozza Ukrajna NATO-partnerségi kapcsolatainak előrejutását. A nemzetközi média alapján a Kreml kémbankjának, a Nemzetközi Beruházási Banknak ad otthont, s ezzel menedéket az orosz hírszerzőknek egy NATO-tagország a háború kellős közepén. Ami pedig az Orbán kormány kínai kapcsolatait illeti, uniós szinten és az ENSZ BT-ben is folyamatosan blokkolja az emberjogi sértések miatti közös álláspont kialakítását. S ha a Fudan egyetemet ideköltöztetik, akkor teret adnak a kínai hírszerzésnek is.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökeként a civil szervezetek és a jogsértések felől értékelte azt a helyzetet, amelyben Magyarország úgy néz ki, mintha nem is az EU része lenne:
A helyzet nem magától alakult olyanná, amilyen, hanem szándékosan tette ilyenné Orbán az elmúlt 12 évben. A politika szintjére emelt korrupció nem a köz javát, hanem egyesek magánérdekeit szolgálja. Ami különösen aggaszt minket, hogy a mai nemzedék gyakorlatilag úgy nő fel, hogy nincs tapasztalata a demokráciáról, nem tudja, mi is az. Az oroszok Ukrajna elleni háborúja a maga orosz propagandájával pedig tovább rontott a helyzeten. A demokrácia hanyatlásának egyik meghatározó jegye, hogy a média nagy része felett a kormány átvette az irányítást komoly közpénzeket ölve bele. Lejárató kampányt folytat az oknyomozó újságírók és a jogvédő civilszervezetek ellen. Kiderült az is, hogy legalább 300 ember után kémkedtek, és figyelték meg őket a Pegazus kémprogrammal, nemcsak újságírókat, politikusokat, jogászokat és üzletembereket beleértve, de még a saját, volt hivatali embereiket is. Miután sorra elhullottak a független intézmények, az utolsó mentsvár az Országos Bírói Tanács, akinek két tagját szintén meghurcoltak azok után, hogy fogadta őket az új amerikai nagykövet bemutatkozása alkalmából. Szóval nagyon szomorú a kép, amit láthatnak, ezért a demokráciába való befektetés soha nem volt olyan fontos Amerika és partnere, az EU részéről, mint most Magyarországon.
Jim Costa, Kalifornia képviselője, a külügyi bizottság tagja hozzászólva az elhangzottakhoz megjegyezte, gyakorlatilag egy véleményen vannak Magyarország megítélésében az Európai unióval. 2012-ben járt Magyarországon az amerikai nagykövet meghívására, s azóta csak romlott a helyzet. Jim Costa a Maffiózók című amerikai filmsorozatot hozta fel példaként a korrupció elharapózására, s hogy az oroszországi maffiózókat látja most már Magyarországon is. Csodálkozom azon, hogy még mindig élvezi az Unió pénzügyi támogatását az ország, miközben ez zajlik. S nem nagyon értem, milyen paradigmaváltás jöhet még ezek után – fogalmazott Jim Costa.
Magyarország nagyban függ – most pedig különösen a gazdasági válság határán, - az uniós pénzektől. Ezért a rendszer megroppanásához ezeknek a pénzeknek a megvonása lehet az első lépés – fogalmazott Kim Lane Scheppele. Hozzátette, fájdalmas ezt neki mondania érzelmi kötődése okán. Hegedűs Dániel ehhez csatlakozva elmondta, hogy az orosz autokrácia irányában látszik a fenyegető paradigmaváltás. Az egyik megoldás lehetne, ha az Egyesült Államok a bolgár példát követve a korrupció gyanús, magas beosztású állami vezetőket rátenné a Magnitckij listára, ami súlyos szankciókat von maga után.
Hegedűs Dániel: A kínai 5G-s rendszer a magyar telekommunikációs szisztéma gerincét adja, amely felett ellenőrzést gyakorol a kormány is, s Kína ezt többszörösen meghálálja, legutóbb a 7 milliárd dolláros akkumulátor gyári befektetéssel.
Kérdésre válaszolva Scheppele kifejtette, hogy a CPAC, a republikánusok népszerűsítő rendezvényének nagy visszhangja volt Budapesten és Amerikában is, mivel Orbán Dallasba utazott előadást tartani. S ezeket a kormánybarát magyar média nagy előszeretettel dolgozza fel, felnagyítva annak fontosságát. Orbán azért manőverezik Kína és Oroszország felé, hogy onnan kapjon forrásokat, amennyiben az uniósok elapadnának. Szisztematikusan igyekezett kiűzni a külföldi vállalkozásokat is, megvonva tőlük a támogatást, hogy aztán valamelyik „haverja” leértékelve megvegye azokat. Ez az amerikai vállalatokkal is megeshet.
Kim Lane Scheppele: Bekopogtatnak a kisvállalkozókhoz is, hogy milyen szépen megy az üzlet, mennyit kérsz érte cserébe. S ha azt a választ kapják, hogy nem eladó, akkor ráküldik az adóhatóságot, a számvevőszéket. Az üzleti szféra meg van félemlítve. S a Vodafone-ba való bevásárlással is egyértelmű lett, a telekommunikációt is átveszik.
Az ülést elnöklő William R. Keating azzal zárta:
Valóban fontosnak tartom, hogy ezekről beszéltünk, mert az amerikaiaknak is tudniuk kell, mi és hogyan zajlik, hisz beszivárog ide is az orosz és kínai mintára épülő magyar autokratikus rendszer. s nemcsak a politikusoknak szolgál ez tanulságul, de az embereket is tájékoztatni kell erről. Lesz folytatása, odafigyelünk a fejleményekre.
Sűrű volt a hét a politikai diplomáciában, már ami a magyar ügyeket illeti. Judith Sargentini utóda, a francia Gwendoline Delbos-Corfield, mint a magyar demokráciadeficit jelentéstevője az Európai Palamentben szűkkörű háttérbeszélgetésen mondta el, hogy a pénzügyi megvonások mellett nemhogy nem törpül el az úgynevezett 7-es cikkelyes eljárás, hanem új lendületet kap. Meghallgatások és például hivatalos kibeszélő reggeli is lesz, a fehér asztalnál is, nemcsak a tanácsban hallgatják meg a legfrissebb fejleményeket.
Az ügyek végkimeneteléről egyelőre ellentmondásos értesülések vannak – mondta. Két napra rá pedig négy parlamenti képviselő állt ki sajtótájékoztatóra, hogy elmondja, a magyar kormány még nem bizonyította, hogy a leírt 17 antikorrupciós intézkedés meg is valósult volna.
Daniel Freund a zöldek képviseletében elmondta, hogy például az integrációs hivatalnak nincs jogköre sem, hogy büntető eljárást hozzon korrupciós ügyekben. Akkor miről is beszélünk?
Nagyot szólt az Európa Néppárt képviseletében megjelent Petri Sarvamaa, aki visszavágott Orbánnak, miután úgy állítja be utóbbi, hogy az EP a baloldali radikálisok gyülekezete:
Szeretném, ha tudná Orbán Viktor, hogy mennyire félreérti a helyzetet, az Európai Néppárt épp ugyanúgy kiáll ezekért az ügyekért, mint a többiek. És nem Magyarország ellenében, hanem a jogállam érdekében tartjuk magunkat ehhez a kemény politikai vonalhoz – üzent a kormányfőnek az EP képviselője a nagy nyilvánosság előtt.
Csernyászky Judit riportja a Hetes Stúdió 2022. november 19., szombati adásában hangzott el.
A teljes riportot a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
Kiemelt kép: Kim Lane Scheppele
