Magyar-lengyel két jó bajkeverő
6/06/2021 10:37
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A lengyel kormánypárt töretlen népszerűsége az évek óta tartó propagandának tudható be. Az Európai Bíróság a Sargentini-jelentésről szóló döntése értelmében az Európai Bizottságnak végre kell hajtania a kötelezettségszegési eljárást. Interjú Lukasz Kohut lengyel-, és Daniel Freund német európai parlamenti képviselőkkel.
„Tudunk a maguk harcáról, és hogy jó ideje tart már” – kezdi kérdezés nélkül a beszélgetést Lukasz Kohut lengyel uniós képviselő, utalva a Klubrádió sorsára. Igaz, a kabinetvezetője Inga Rudecka is ezzel kezdte, s amikor magyarul is megszólalt, utalva kedvencére, a sajtos lángosra, amelyre rögtön rákérdeztem. Inga a CEU-n szerezte mesterfokozatú diplomáját. Igaz, ennek már 20 éve, de azért tudja, mi zajlik Magyarországon.
Hogy éli meg a nagy nyilvánosságot? Mármint azt, hogy lengyel képviselőként ön is mindig a szégyenpadon ül, ahogy Magyarország, és a helyzet nem javul – de ezt már a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének lengyel képviselőjétől kérdezem:
„Nos, valóban, mi vagyunk itt a két fő bajkeverők, és nekem ez az első mandátumom az Európai Parlamentben. Azt kell mondanom, a kezdetektől fogva szinte minden nap magyarázkodnom kell. A LIBE liberálisai épp most szavaztak a 216-os törvény kiegészítéséről, ami szintén a jogállai normák megsértését taglalja Magyarország és Lengyelország tekintetében. Szerintem nagyon kemény kritikákat fogalmazott meg a bizottsági jelentéstevő Lengyelországnál épp úgy, mint Magyarországnál: az igazságszolgáltatás politikai függőségéről, a civil szervezetekre gyakorolt politikai nyomásról, pénzügyi kontrolljukról. De megállapítja a jelentés azt is, hogy például a migrációs törvény tekintetében nem hajtja végre az Európai Bíróság által hozott ítéletben foglaltakat, mint például az, hogy törvénytelenül tartja fogva a menekülteket és nem kapnak elegendő élelmet sem. A jövő heti strassbourgi plenáris ülésen pedig újra vitára bocsátjuk a jogállami mechanizmus ügyét, s ebben a feltételrendszerek vizsgálata kerül nagyító alá. S emellett ismét napirendre kerül a sajtószabadság kérdése is Magyarországon.”
Magyar-lengyel két jó barát – tartja a szólás, amit önöknél is jól ismernek. Ezt hogy értsük?
„Ez határozottan így van, két jó barát vagyunk, de most inkább két bajkeverő. Pedig ha azt vesszük, hogy a lengyelek 84 százaléka uniópárti, akkor ez a kijelentés és más tartalmat kap.”
Nálunk is 70 százalék feletti ez uniós tábor, tehát a magyarok háromnegyede fontosnak tartja uniós tagságunkat.
„Persze magyarázatra szorul akkor az is, hogy miért ilyen népszerű a PiS, A Jog és Igazságosság Pártja. Meggyőződésem, hogy a hat éve tartó kormányzati propagandának betudhatóan. És sajnos az uniós támogatottság – úgy érzékelem, kezd csökkenni is.”
Ráadásul az új jogállami mechanizmusnak már életbe kellett volna lépnie június 1-től, és húzódik az ügy mind az Európai Bizottság mind pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága részéről. Fontos a gyors döntés Lengyelországnak is?
„Nem kérdéses, ez Lengyelországnak is fontos. De egyelőre az Európai Bizottság útmutatójára várunk, mert még midig nem dolgozta ki az eljárás mechanizmusát. A lengyel parlamentben hosszas vita után most fogadták el az uniós Next Generation/a Jövő nemzedéke programot, ami a Covid-járványra válaszul adott segélyprogram, és furcsa módon elkezdett kampányolni vele a kormányfő. Úgy tűnik, mintha előre akarnák hozni a választásokat, mert járja az országot Morawiecki. Úgy tesz, mintha ez a pártjának a pénze lenne, mintha azt a PiS kisajátította volna, holott ez a lengyel népé.”
De hát 2023-ban lesznek a választások!
„Igen, de most jó eredménnyel kerülhetne ki, akár 40 százalékos győzelemmel a jelen pillanatban a Jog és Igazságosság Pártja, mert a koalíció tagjai egymással gyürkőznek, és az ellenzék se tudja, mit akar, a liberálisok támadják a baloldaliakat. Ebben a kaotikus helyzetben csak megerősödhetne Morawiecki pártja.”
Amennyiben a jövő héten Strasbourgban felgyorsulna a jogállami mechanizmus, effektív fegyver lesz ez a parlament kezében? Hatni fog ez a lengyel kormányfőre?
„Igen, hatékonynak, azt már legutóbb is látni lehetett, amikor Morawiecki az Európai Tanácsban tárgyalt, kifejezetten meg volt ijedve, sőt bizonyos pénzről már le is mondott abban a jogállami csatában. A közszolgálati médiában utána más hangnemben nyilatkozott a tanácsról és a segélyalapról is. Azt azonban tudni kell, hogy sok múlik azon, milyen eljárási menetrendet javasol a bizottság.”
Milyen elvárásai vannak e tekintetben az Európai Bizottságtól?
„A legfontosabb az lenne, ha olyan mechanizmust alakítanának ki, amelyeknek köszönhetően a civil szervezetek, a nagybetűs nép megkaphatná közvetlenül a támogatásokat. Mi nagy csatát vívtunk azért, hogy ez egy bizonyos program – a Rights and Values/Jogok és Értékek program keretében megvalósulhasson az elképzelésünk. Egyébként számos lehetőségük van a civileknek arra, hogy a kormányt megkerülve juthassanak támogatásokhoz. Persze ebben az a legszomorúbb, hogy az Európai Bizottság semmilyen információt nem osztott meg velünk a jogállami eljárásrend kialakításáról.”
Nem haragszanak magára az emberek, hisz a 7-es cikkely, a kötelezettségszegési eljárás és a jogállami mechanizmus beindításán munkálkodik! Ami könnyen járhat azzal, hogy szavazati jogot vonnak meg Lengyelországtól is és adott esetben még pénzeket is.
„Dehogynem. Ez így igaz. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy az emberek egyfajta információs buborékban élnek és gondolkodnak. Attól tartok ugyanis, hogy a lakosság mindössze 20-30 százaléka van tisztában a valósággal. Azzal, hogy mi is történik Brüsszelben és Strasbourgban. A többiek pedig a kormányzati propaganda áldozatai. Nem néznek utána a részleteknek, hagyják magukat félrevezetni. S az ellenzéket megszólják, mert az unióval szövetkezik. Engem is hányszor kiáltottak már ki – a kollégáimmal együtt – hazaárulónak. Ez van. Nem tudom, Magyarországon ez hogy működik…!?”
Van esetleg információja arról, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága mikor hoz döntést a jogállami mechanizmus kérdésében, ami ellen keresetet nyújtott be a magyar és a lengyel kormány? Illetve a jövő heti plenáris ülésen azt tervezi az EP, hogy beperli az Európai Bizottságot mulasztás vétsége miatt, mert utóbbi nem tartja be a határidőket és így a törvényeket.
„Egyelőre semmi. Erről sajnos nem tudok nyilatkozni.”
Viszont – ahogy a mai vita is bizonyítja, elfogadás előtt az úgynevezett szlepp elleni törvény. Amit egyébként magyarul a tolmácsok sem tudnak egyelőre lefordítani, annyira új fogalom. Hogy értelmezné ezt a rádióhallgatóknak, mert ez ismét komoly problémát vet el egy-egy autokrácia vonatkozásában. Daniel Freund német parlamenti képviselő pedig közleményben intézett ultimátumot Ursula von der Leyenhez, mivel lejárt a határideje a jogállami normasértés miatti szankciós intézkedések megindításának.
„Igen, a Libe és a Jogi bizottságban most dolgozzuk ki ennek a jogszabálynak a kereteit. Hogy miről van szó? Szlovéniában, Horvátországban is probléma. Például Lengyelországban 178 újságíró ellen indítottak peres eljárást, hogy gyakorlatilag nyomásgyakorlás céljából megbénítsák a munkájukat. Ezt a folyamatot hívjuk szlepnek, aminek stratégiai célja épp az, hogy – legyen az sajtótermék, vagy vállalkozás – a működését el lehetetlenítsék, hogy elmenjen a szakemberek kedve az oknyomozó újságírástól vagy a vállalati visszaélések feltárásától. De említhetem a Polska Press példáját, amit felvásárolt a legnagyobb nemzeti olajtársaság, a Gazeta Vyborcza pedig állandó támadásnak van kitéve a Jog és Igazságosság párt részéről.”
Věra Jourová belengette, hogy nem tudnak várni az év végéig az uniós bíróság döntésére, el fogja indítani a jogállami mechanizmust. Várható változás a közeljövőben?
„Amennyiben megszületik gyorsan az eljárásrend, akkor szerintem Orbán és Morawiecki nagy bajban lesznek, mert kénytelenek lesznek a nemzeti kasszába befolyó pénzeket ezentúl új helyekre utalni. És ennek megvalósulását illetően kifejezetten optimista vagyok.”
Az Európai Bizottságnak végre kell hajtania a kötelezettségszegési eljárást
„Nem volt nagy meglepetés az Európai Bíróság mostani döntése” – értékelte az előállt új helyzetet Daniel Freund. A bíróság ugyanis úgy döntött, megvolt a Judith Sargentini 2018-as jelentésének elfogadásához szükséges kétharmados támogatás. A Fidesz-kormány a bírsághoz fordult, mivel nem vették – szerinte jogtalanul figyelembe a tartózkodó szavazatokat. Az EB úgy találta, a szabályoknak megfelelően járt el az EP.
„Régóta és jól dokumentált a jogállami normák megsértése Magyarországon, ami jogalapot adott a 7-es cikkely elindításához. A mai verdiktből az következik, hogy az Európai Tanácsnak azonnal fel kell számolnia a 7es cikkely alkalmazása előtti akadályokat. Az Európai Bizottságnak pedig minden eszközt meg kell ragadnia ahhoz, hogy megállítsa a jogállam további leépítését. Azaz végre kell hajtania a kötelezettségszegési eljárást, és jó fél éve elfogadott, új jogállami mechanizmust beindítani, hisz a független igazságszolgáltatás, a független média aláásása folytatódik, illetve a legsúlyosabb: a burjánzó kormányzati korrupció. Ismét látjuk ugyanis, hogy Orbán barátai és családtagjai továbbra is részben uniós pénzekből gazdagodnak, aminek azonnal véget kell vetni” – nyilatkozott a Klubrádiónak Daniel Freund, „zöld” uniós parlamenti képviselő.
Az interjúkat a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.06.05., szombat 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit