Magyar Péter megjátssza, amit Donald Tusk

A kiindulópont az volt, hogy a magyar kormány egyáltalán nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyek az Európai Unió kért. Brüsszel még 2022 őszén fagyasztott be 6,3 milliárd eurónyi támogatást, egyben megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy támogatást nyújtsanak az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, illetve az általuk fenntartott jogi személyeknek. Ezzel megfosztotta a 21 modellt váltó egyetemet attól a lehetőségtől, hogy a kifutó szerződéseiket követően részt vehessenek az Erasmus+ oktatási csereprogramban és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban. A döntést lényegében azzal indokolták, hogy a közösségi forrásokkal elkövetett magas szintű korrupció nagyrészt büntetlenül marad, ami veszélyezteti az európai támogatások szabályos elköltését.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben értékelte a helyzetet, és megállapította, hogy Magyarország nem hajtott végre számos elvárt intézkedést; nehezményezték a többi között, hogy a jogalkotók nem bővítették ki az európai uniós forrásokkal elkövetett visszaélések megszüntetésére létrehozott Integritás Hatóság jogosítványait. 

Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról beszélt, hogy két éve tudja a kormány, mi a dolga, december 31-e pedig jogvesztő határidő, tehát az uniós források egy részét végleg elveszítjük. A kormány azonban abban az álláspontba áll bele, hogy az szolgálja az általa kreált nemzeti érdeket, hogy nem teljesíti a feltételeket és úgy logikázik, hogy valahonnan behívja a majd a hiányzó forrást. 

Csakhogy ez magas labda az Orbán kihívójaként alig egy éve porondra lépő és az elmúlt 14 évben egyetlen komoly politikai ellenfélnek tekinthető Magyar Péternek, aki egyre nyíltabban beszél arról, hogy arra készül, amivel Donald Tusk Lengyelországban egy évvel ezelőtt, és az lesz a kampány üzenete, hogy ő majd hazahozza az uniós pénzt.

Lakner azt mondja, azért is fontos, hogy ezzel zárul az év, mert ezzel is kezdődött. Ugyanis éppen a kegyelmi ügy – amely teljesen átalakította a hazai politikai életet – kirobbanása előtt volt egy olyan uniós tanácsülés 2024. február 1-jén, amelyet szintén egy Orbán-vétó előzött meg, de az Európai Unió egyszerűen megkerülte a vétót és úgy küldték haza Orbánt Brüsszelből, hogy nem lesz még egy 10 milliárd euróspénz felszabadítás, mint két hónappal azt megelőzően. Ez pedig meghatározta azt, hogy 2024-ben nincs uniós forrás Magyarország számára és így fordulunk rá 2025-re.

Palócz Éva arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kormányzati attitűd az EU ellen hangolás eszköze, aminek óriási ára van. Az egymilliárd euró a GDP fél százaléka, miközben arról megy a vita, hogy most 2 vagy 2,5 százalék a magyar gazdasági bővülés. A Kopint Tárki vezérigazgatója hozzátette, jövő évben is elveszítünk egymilliárd eurót és ez addig megy, amíg a hatmilliárd el nem fogy. Ez nagyon hiányzik a magyar költségvetésből.

Palócz Éva emlékeztetett, volt egy vizsgálat, melyben azt nézték meg, mely uniós operatív programoknál lopták el a legtöbb pénzt. 2022-ben a költségvetésért felelős biztos Johannes Hahn meg is nevezte ezeket.

Szóba kerültek a kínai-magyar kapcsolatok is: a kínai tőkebefektetésekről megtudtuk, hogy a kínaiak egyenpakkokat árulnak minden országnak Afrikától Amerikáig, melyek keretében vasútvonalak, gyárak, erőművek, utak építését vállalják, adják hozzá a pénzt, ők határozzák meg a kamatot. De nem adnak csak úgy pénzt, hogy abból választási osztogatást lehessen rendezni egy kormánynak. Elvégzik ezeket a munkákat, cserébe kapukat vásárolnak, melyeken keresztül jelentős gazdasági és politikai befolyásra tesznek szert, amelynek hasznát aztán hazaviszik. 

Palócz Éva emellett rámutatott, hogy az egész kínai kapcsolat választási szempontból sem hoz egyetlen szavazatot sem, a környezetvédelmi szempontok megsértése és a vendégmunkások Magyarországra áramoltatása sem népszerű. Több száz milliárd forint megy el a költségvetésből az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatásásra, vagyis ez viszi a pénzt, nem hozza.

A műsorban beszéltek még az osztogatásról is, és a Policy Solution mélyreható elemzéséről, melynek egyik legfontosabb megállapítása, hogy az alacsony fizetések, a magas árak, az állam működésének problémái, a közszolgáltatások színvonalának romlása, különösen az egészségügy lerohadt állapota van a magyarok 2024-es problématérképének első három helyén. 

A teljes beszélgetést meghallgathatják a lejátszóra kattintva.