Magyar származású parancsnok vezette ki Kabulból az utolsó katonai gépet
6/09/2021 07:21
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A nemzetközi sajtó azt a kelet-európai sajátosságot elemzi, hogy a nagyvárosokban uralkodó progresszív politikai vezetés mit tud elérni vidéken. Kinek van a legnagyobb esélye megszólítani őket? Mit lehet várni a pápa budapesti látogatásától, és hol fér össze 1956 és a kabuli kimenekítés?
A progresszív közép-kelet-európai polgármesterek ugyan kihívást jelentenek a konzervatívok számára szinte mindenhol a nagyvárosokban, azonban vidéken aligha képesek változtatni a konzervatív beágyazódáson – állítja az európai digitális média vezető folyóirataként aposztrofált Social Europe szaklap.
A május végén Zágrábban megválasztott Tomislav Tomašević személyében új baloldali politikussal bővült az a kör, amelyben a liberális és Európa-párti gondolkodás a mérvadó. Veronica Anghel, a szerző azonban mindezek ellenére úgy véli, hiába vezeti ez a kör a nagyvárosokat, a vidéken annak ellenére konzervatív gondolkodásúak az emberek, hogy a baloldali gazdaságpolitika híveinek mutatkoznak. A a külföldi befektetők ugyanis a nagyvárosokban jelennek meg.
2019-ben a magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel főpolgármester aláírta a Szabad Városok egyezményt, amely a polgári- és szabadságjogokat, az egymás iránti toleranciát, a sokszínűséget és a piaci gazdasági fejlődést tűzte zászlajukra, ám ezek az eszmék – a főpolgármesterek szándékai ellenére – sem képesek áttörni a vidék ingerküszöbét. Noha a vidék továbbra is a szegénységet, a kevesebb munkalehetőséget és a társadalmi leszakadást jelenti.
Ráadásul általános jelenség a nagyvárosokban, hogy a 15 év feletti lakosság 15 százaléka más országban született. A város-vidék ellentéte kormányzati beavatkozás illetve uniós programok nélkül aligha mérsékelhető.
A lengyel és a cseh kollégákkal való összehasonlításban Anghel megállapítja, hogy Karácsony Gergelynek van a legnagyobb esélye, hogy jelöltként valóban kihívást jelentsen a regnáló miniszterelnök számára. Sőt, továbbmegy, szerinte még az sem kizárt, hogy Magyarországon képes a progresszív szárny legyőzni a konzervatívokat.
A Washington Post arról ír, a 84 éves Ferenc pápa 12-i budapesti és aztán három napos szlovákiai útja próbája lesz annak is, hogy a július 4-i vastagbél műtéte után erőnléte, állóképessége vajon a régi lesz-e. A pápa szokásos vasárnapi áldásában a Szent Péter térre néző ablakból mondott miséjében Európa szívének nevezte térségünket és arra szólította fel híveit, jöjjenek és imádkozzanak.
Előre köszönetet mondott azoknak, akik előkészítették és megszervezték az Eucharisztikus Világkongresszust Magyarországon. Emellett tiszteletét fejezte ki azok iránt, sőt, hősöknek is nevezte őket, akik az ellenséges környezet és az üldözések ellenére meg tudták őrizni hitüket. Ezek a hőstettek segítenek Európának a mai megpróbáltatások elviselésében is a megbocsátás és az igaz hit jegyében.
A CNN megszólaltatta az Afganisztánt utoljára elhagyó katonai repülőgép parancsnokát, Alex Pelbath ezredest, aki a 18. C-17-es gépet vezette ki a kabuli reptérről, ezzel vetve véget az amerikaiak 20 éves küldetésének, leghosszabb háborújának.
A látványt, ami fogadta a megtelt gépet belülről megtekintve soha nem fogja elfelejteni, beleégett az emlékezetébe. A küldetés, hogy afgánokat menekített ki az országból, őt magát személyesen is érintette, mondta Alex Pelbath, mivel nagyszülei 56-os magyar menekültek voltak, akik először Ausztriába menekültek, majd onnan amerikai katonai géppel szállították őket – Biztonságos Mennyország művelet keretében - az Egyesült Államokba.
Pelbath a 9/11-es terrorista merénylet után diplomázott a Légi Erők Katonai Akadémiáján, és így az egész eddigi élete Afganisztán körül forgott. Beismerte, élete legnehezebb hetét élte túl a múlt héten, noha nem volt ideje a félelmeivel foglalkozni, mert annál gyorsabban kellett cselekedni.
2021. szeptember 06., hétfő 07.00
riporter: Csernyánszky Judit